Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-21
9 Használhatatlan és hamisított A kanadai Rosia Montana Gold Corporation jövőre szeretné megn yitni Európa legnagyobb, viszonylag olcsón működő, külszíni, ciántechnológiát alkalmazó aranybányáját Verespatakon. Az engedélyhez szükséges környezetvédelmi tanulmányt az Espooi Egyezmény alapján véleményezte a magyar zöldtárca. Az értékelés szerint a hatástanulmány használhatatlan, nem derül ki belőle, milyen környezeti változásokat okoz a bányászat, és mit tesz majd a konszern a környék rehabilitálása érdekében a bányaművelés felhagyását követően, ahogyan nem világos az sem, hogyan tünteti el a kiterm elés után visszamaradó veszélyes anyagokat. Budapest szerint a tanulmányból hiányzik a jelenlegi állapot leírása, nem lesz utólag megállapítható, milyen helyreállítási munkákat kell elvégezni. Nem ad megnyugtató választ arra sem, hogyan akarják ártalmatl anítani a talajvizet könnyen elfertőző, csaknem másfél kilométer hosszú, 180 méter magas gáttal határolt tározóban fölhalmozódó folyékony zagyot. Műemlékek is elpusztulnának, az erre vonatkozó dokumentumokat azonban elferdítve, tartalmukat meghamisítva s zerkesztették a tanulmányba – nagyjából így összegezhető a külszíni bányászat engedélyezési kérelméhez csatolt dokumentum magyar szakértőinek kritikája. Bányamonstrum A cég 1998ban kapott engedélyt az ércvagyon feltárásra. Felmérése szerint több mint 30 0 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt lehet húsz év alatt kitermelni. A 600 ezer dolláros befektetés négy év alatt megtérül, négymilliárd bevételre, több százmilliós nyereségre számít anak. Az állam haszna egymilliárd dollár lenne. A külszíni fejtés terület e 1 258 hektár, a négy bányagödör 205, a meddőhányók és hulladéklerakók 214, a zagytározók pedig 600 hektárt foglalnának el. A tározót egy 180 méter magas, csaknem másfél kilométer hosszú gát zárná le. A tározó 2,5 millió köbméter zagy befogadására lenne a lkalmas. Biztonsági okokból úgy méreteznék, hogy nagy esőzések idején további 7,5 millió köbméter elférjen benne. Ez a környékre jellemző esőzési és hóolvadási adatok alapján valószínűsíthető legnagyobb áradási szint kétszerese. Lebénított engedélyezés Az Espooi Egyezmény kötelezi a beruházókat, hogy hozzák nyilvánosságra üzemi, környezetvédelmi terveiket, a bányászatról határozó román hatóság pedig köteles a „környezeti kockázatot elszenvedő” Magyarország szakvéleményét figyelembe venni. Az RMGC al elnöke, John Astor Kolozsvártól Csíkszeredáig tizennégy erdélyi településen ismertette a cég terveit, azután Szegeden és Budapesten. A cég öthatezer tiltakozó ellenvetést gyűjtött be, s köteles válaszolni a magyar környezetvédelmi minisztérium észrevétele ire is. Csak ezután dönthet a román szaktárca az engedélyről. Ráadásul a gyulafehérvári környezetvédelmi hatóság múlt hónap végén hozott határozata stratégiai környezeti vizsgálat elkészítésére kötelezte a vállalatot, ami áttolja az engedélyezési eljárás befejezését az uniós időkre, tovább csökkentve az olcsó, cianidos termelés megvalósítását. A határozat akár egy évre is lebéníthatja az engedélyeztetést. Az Espooi Egyezmény nem biztosít vétójogot, csupán ajánlásokat tartalmaz, nem szab határidőt az ész revételek megválaszolására, s idáig még nincsenek meg a vita kereteit kijelölő bejáratott szokásszabályok sem – nyilatkozta a Hírszerzőnek egy neve elhallgatását kérő nemzetközi jogász. A vita kimenetele tehát sokesélyes. Egymilliárdos biznisz „Most el indul a konzultációk sorozata, kiderül, mit tudunk elérni a véleményezési joggal” – érezteti kételyét Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium környezetmegőrzési szakállamtitkára. „A román hatóság hozzáállása azt sugallja, hogy nyitottak a korrekt döntésre.” Az államtitkár szavait igazolja a gyulafehérvári határozat is: a jelenlegi hatástanulmány „nem alkalmas a döntéshozatalra”. A közösségbe igyekvő Románia kerüli a konfliktusokat, de az állam az RMGC részvényese, egymilliárd dollárt hozhat húsz éves futamidővel a verespataki üzlet, amely enyhíti a körzet 80 százalékos munkanélküliségét. Göncz
