Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-20
11 Többek között masszív földvásárlással kívánja megakadályozni a magyar expanzió előretörését a székelyföldi román közösség, amelynek mintegy 150 képviselője rendezett autonómiaellenes nagygyűlést a Hargita megyei Marosfőn. A Maros, Hargita és Kovászna megyei román önkormányzati képviselők, ortodox főpapok, civil szervezetek képviselői részvételével tartott szom bati tanácskozáson elítélték a „szeparatista, irredenta, revizionista” magyar vezetők által szorgalmazott etnikai alapú területi autonómiát. „Ha autonómia lesz, ismét jobbágyok leszünk, mint Horthy idején” – hangoztatták, nyilatkozatukban pedig felszólítot ták Bukarestet: foglaljon állást „a román nemzet egysége, az állam szuverenitása ellen irányuló” autonómiatörekvések kapcsán. Ioan Solomon ügyvéd, a Hargita és Kovászna megyei románok érdekeit képviselő legnagyobb civil szervezet elnöke úgy vélekedett: a t érségben etnikai tisztogatás folyik, amit szerinte az bizonyít, hogy a közalkalmazotti tisztségek többségét magyarok töltik be, az önkormányzati üléseken pedig a magyar a hivatalos nyelv. (Ezt egyébként előírja a romániai közigazgatási törvény – a szerk.) A gyűlésen különben botrányt okozott, hogy Mihai Meres, Balánbánya román polgármestere „szenilis nosztalgiázóknak” nevezte a részvevőket, akik szerinte balkáni stílusban vetik fel a székelyföldi románok problémáit. Ezzel egy időben a Hargita megyei Gyergyó csomafalva önkormányzata úgy döntött: december 17én referendumot tartanak a településen a Székelyföld területi autonómiája tárgyában. Szili a Partiumba látogatott. Egy hét leforgása alatt másodszor látogatott Erdélybe Szili Katalin, aki tegnap a román – ma gyar határ mentén fekvő Bihar megye magyar közösségét kereste fel. Az Országgyűlés szocialista elnöke Margittán részt vett az Ady Endre születésének 129. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen, amelyen megkoszorúzta a költő köztéri szobrát, majd bes zédet mondott a városi színházban. Szili Katalin megtekintette a margittai református és katolikus templomot is. (R. Sz.) vissza A szlovák és a magyar elnök kézfogása − Käfer István: a két nemzetre nem jellemző az ellentét, a szembenállás inkább a politikára igaz Magyar Hírlap • 2006.11.20. A magyar – szlovák együttműködés lehetőségeiről, a két ország kapcsolatainak új alapokra helyezéséről folytatott párbeszédet Szlovákia államelnöke, Ivan Gasparovic, illetve Sólyom Lász ló, a Magyar Köztársaság elnöke az elmúlt héten csütörtökön és pénteken. A csütörtöki, szlovákiai megbeszélés a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen, míg a pénteki, magyarországi találkozó a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen zajlott le – mindkét párb eszédbe bevonták az adott egyetem hallgatóságát.A két elnök egyetértett abban, hogy Szlovákia és Magyarország hosszú távú stratégiai együttműködése mindkét fél elemi érdeke. A találkozóról, illetve a két állam viszonyáról Käfer Istvánt, a Pázmány Péter Kat olikus Egyetem szlovák tanszékének alapítóját, a Szent Adalbert Középeurópai Kutatócsoport igazgatóját kérdeztük. – Ivan Gasparovic és Sólyom László két találkozója különös időpontban zajlott. A szlovák – magyar viszony az utóbbi időben nem tűnik megnyu gtatónak, elég talán Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt elnökének alig fél hónappal korábbi kijelentésére utalni, amelyben felszólította a szlovák parlamenti pártokat, hogy határolódjanak el a Magyar Koalíció Pártjától; vagy Malina Hedvignek, a Nyitrán á llítólag magyarsága miatt megvert diáklánynak az ügyét említeni. Miért mostanra időzítették ezt a megbeszélést? – Mindkét ország elnöke felül áll a napi politikán, amennyire teheti. Mindketten nemzetük egészét képviselik; és a két nemzetre nem jellemző az ellentét. A szembenállás inkább a politikára igaz. Kulturális szempontból folyamatosan javulnak a kapcsolatok: a Kassán született Salkaházi Sára boldoggá avatása alkalmából például a Szent Istvánbazilika előtt szülővárosának jelenlegi polgármestere idé zett fel egy bibliai olvasmányt, és megnyílt a szlovák Rózsahegyi Katolikus Egyetem kihelyezett tagozata Esztergomban. A két állam értelmisége között is egyre intenzívebb a szellemikulturális együttműködés. A megbékélés szempontjából mindkét államban jele ntős a katolikus egyház szerepe: június 29én az esztergomi bazilikában a szlovák és a magyar püspöki konferencia elnökei közös nyilatkozatot írtak alá Bocsánatot kérünk és megbocsátunk címmel. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a mostani Nagyszombati Eg yetem közösen ünnepelte a Szent Istváni államalapítást, és közösen kutatják Pázmány Péter sírját a pozsonyi Szent Mártonszékesegyház kriptájában. Mindez azonban nem kap elég hangsúlyt az aktuálpolitikában – a pozsonyi dóm előtti turistaincidens azonban igen. Ha valóban annyira feszült