Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-20
5 Kovászna megyében mintegy 20 százalékban élő románok nevében évek óta tevékenykedő és a románok elnyomatását hangoztató civil fórum a marosfői egykori KISZtáborba több mint száz román vendéget hívott, köztük önkormányzat i képviselőket, politikusokat és három erdélyi ortodox püspököt. A Rompress hírügynökség jelentése szerint a résztvevők többsége arról panaszkodott, hogy Hargita és Kovászna megyében a hivatalnokok kiválasztásánál megkövetelik a magyar nyelv ismeretét is. Szerintük ez etnikai tisztogatás. És az önkormányzati ülések is magyar nyelven zajlanak. Szerintük meg kell erősíteni Székelyföldön a román állam tekintélyét és erre fel is szólították a központi hatóságokat. Véleményüket és más követelésüket nyilatkozatba n foglalták össze, s ezt Bukarestnek, illetve európai intézményeknek is el fogják küldeni. A román Civil Fórum egyik vezetője az autonómiát aberráns, illetve nem európai igénynek minősítette. Szombaton a Sepsiszentgyörgyi Háromszék újság idézte egy helyb éli demokratapárti képviselő nyilatkozatát, aki szerint a székelyföldi autonómiatörekvést destabilizáló, irredenta akciónak nevezi a térséget figyelő román hírszerző szolgálat tavalyi jelentése is. Ezt egyébként nemrég olvashatta a román parlament illeték es szakbizottsága. vissza Új román főkonzulátus nyílt Gyulán Gyula, 2006. november 17., péntek (MTI) - Razvan Ungureanu, a Román Köztársaság külügyminisztere pénteken Gyulán magyar kollégája, Göncz Kinga jelenlétében adta át országa új főkonzulátusát. Az új román diplomáciai képviselet azt követően jött létre, hogy tavaly, az első magyarromán együttes kormányülésen Bukarestben megállapodtak a felek abban, hogy Magyarorszá g Csíkszeredán, Románia pedig viszonossági alapon Gyulán nyit főkonzulátust. Két felnőtt, érett nemzet vagyunk, amelyek egyetértenek abban, hogy érdekeinket és számításainkat az Európai Unió keretén belül találjuk meg - mondta a román külügyminiszter. Razvan Ungureanu szerint "még jobban tudatosodik bennünk az a tény, hogy a Magyarországon élő románok, és a Romániában élő magyarok a két ország, a két nemzet közötti összekötő híd szerepét töltik be". Az új főkonzulátus megnyitása a román külügymi niszter szerint azt jelenti, hogy "Románia még közelebb került a határokon túl élő románsághoz, ami a kultúránk és a nemzet részei közötti kapcsolat megerősödését jelenti". Göncz Kinga köszöntőjében azt emelte ki, hogy Gyula a "magyarországi románság k özpontja", és az új főkonzulátus megnyitása azt a lehetőséget adja meg a városnak, hogy "nagyon élő, intenzív kapcsolatai legyenek Romániával". A magyar külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy 2007. január 1től Románia az unió tagja lesz, s ez új le hetőségeket fog nyitni a két ország, és a határ menti régió számára. Göncz Kinga utalt a csütörtöki együttes kormányülésre, ahol egyebek mellett a határon átnyúló infrastruktúra, a vállalkozások, a gazdaság és a turizmus közös fejlesztéséről is tárgyal tak. A gyulai főkonzulátus a belvárosban, a Munkácsy utcában, egy kétszintes, családi ház jellegű bérleményben található meg. Az ingatlant egy magánszemélytől bérli a román állam, amelyet egyébként több épület közül választottak ki a román kormány képv iselői. vissza Magyarszlovák elnöki fórum Piliscsabán Piliscsaba, 2006. november 17., péntek (MTI) - A két államfő feladata a hosszú távú stratégiai együttműködésen dolgozni - mon dta Sólyom László köztársasági elnök pénteken Piliscsabán, ahol Ivan Gasparovic szlovák államfővel magyarszlovák elnöki fórumot tartott több száz egyetemi hallgató részvételével. Sólyom László előadásában kifejtette, az együttműködés akkor lehet siker es a két ország között, ha nem áll meg taktikai, politikai gesztusoknál, hanem megteremti saját alapjait. Ilyen szükséges alap egymás megismerése, ez egyben a gyógyír mindenféle szélsőséges nézet ellen, hiszen a szélsőségek táptalaja a tények nem ismerete vagy elferdítése. Ahhoz, hogy egymás történelméről és jelen helyzetéről kölcsönösen tájékozódhassunk, megfelelő források - sajtó, könyvek, internetes portálok - is kellenek, az iskolától a médiáig - hangsúlyozta. Magyarország és Szlovákia számára az u nió kivételes lehetőségeket nyújthat, ezt pedig együttműködve lehet leginkább kihasználni - mondta a magyar államfő. Szerinte a nemzeti fejlesztési programok összehangolása például lehetőséget ad egész területek átfogó fejlesztésére. A regionális együttműk ödés keretei már létrejöttek a határ mentén, ideje, hogy tartalommal töltsük meg ezeket. Fontos terület az oktatás is. Az iskolának komoly szerepe van abban, mit gondolunk egymásról. Ezért az olyan együttműködés, mint például a történészek vagy a tankönyvs zerkesztők vegyes bizottsága, amely e területen próbál tisztább helyzetet teremteni, megérdemel minden támogatást - húzta alá beszédében Sólyom László.
