Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-18
17 lehetett ezeket a rendkívül jó mutatókat „kihasználatlanul” hagyni. Éppen ez ért most egyre aktuálisabb az ország versenyképességének kérdése, hiszen ettől függően alakulnak majd többek között a lakosság életkörülményei. vissza Megállapodás a bevándorlókról Népszava 2006. november 18. Az illegális an Németországban tartózkodó külföldiek közül csak azok maradhatnak az országban, akiknek munkahelyük van, akik büntetlen előéletűek és akik nem keveredtek bele semmiféle terrorista tevékenységbe – erről állapodott meg tegnap a 16 német szövetségi tartomán y belügyminisztere (közülük négyen képünkön) a szövetségi belügyminiszterrel, Wolfgang Schäubléval. Németországban több mint 200 ezerre teszik az illegális bevándorlók számát. Ezek főleg nyomorúságosan fizetett feketemunkából élnek, tisztességtelen verseny t támasztva a jogszerűen dolgozó németeknek és külföldieknek. vissza Védjük a piacot és a hazai munkaerőt - Csak a hiányszakmákban jöhetnek korlátozás nélkül a román munkavállalók Népszava 2006. november 18. Szerző: Muhar i Judit Részlegesen, a hazai munkavállalók érdekeit szem előtt tartva nyitja meg Magyarország munkaerőpiacát – jelentette be a szociális miniszter. Kiss Péter szerint a januárban EUtaggá váló Romániából érkező munkavállalók a jelenleginél könnyebben kap nak majd munkavállalási engedélyt a hiányszakmákban. Ahonnan viszont kiszorítanák a hazai dolgozókat, ott megmarad a jelenlegi engedélyezési rendszer. Nyitunk, de védjük a piacot – egyebek mellett így fogalmazott a szociális miniszter. Kiss Péter elmond ta, elkészült az unióhoz 2007. január elsején csatlakozó Romániáról szóló munkaerőpiaci szabályozás koncepciója, amelyről december elején tárgyal az Országos Érdekegyeztető Tanács. A témáról szó esett a csütörtöki magyar – román együttes kormányülésen is. A szakmai javaslat szerint a hiányszakmákban az eddiginél könnyebben és gyorsabban vállalhatnak munkát a román munkavállalók, de azt, hogy melyek lesznek ezek az ágazatok, még nem lehet pontosan tudni. Valószínű, hogy az építőipari, az esztergályos és az eg észségügyi szakmák ide tartoznak majd. Ahol viszont kiszorítanák a hazai munkásokat, fennmaradna a jelenlegi munkavállalási engedélyezési rendszer, a cherrypicking, azaz szemezgetés elvét alkalmazná Magyarország. Vigyázni kell arra, hogy a magyar munkavál lalók ne kerüljenek hátrányba, jelenleg ugyanis 110 képzetlen munkavállalóból csak 22 talál munkát. A kormány el akarja kerülni, hogy ez a szám növekedjen. Ismert, a tagállamok a csatlakozási szerződés szerint 2+3+2 éves átmenetet alkalmazhatnak az újonnan csatlakozókkal szemben. Bár minden tagállam önállóan szabályozza saját nemzeti piacát, az egyes országok mégsem elszigetelten döntenek. Ha a tagállamok kö zött a korlátozások kerülnek túlsúlyba, a nyitott országokat "pályaudvarnak” használják a munkavállalók, ott várakoznak arra, hogy az első kedvező pillanatban legálisan vagy akár illegálisan menjenek tovább a célországba. Ez nagy eséllyel érvényesülne Magy arországon, hiszen az EU külső határán vagyunk, a tagállamok többségében pedig jelenleg "nyitásellenes” hangulat jellemző a szakszervezetek és a közvélemény körében is. A hazai szakmai körök is egyetértenek abban, hogy szükség lehet a korlátozásra, a csatl akozás után jelentős migrációs hullám várható, a vándorlás a becslések szerint erősebb lesz, mint a 2004ben csatlakozott tagállamok munkavállalóinál. A román munkavállalók célországa lehet Magyarország. A fokozatos nyitást munkaerőpiaci prognózis előzi majd meg, összefésülik a vállalkozások várható munkaerőigényét és a külföldieknek korábban kiadott munkavállalási engedélyeket. Ezek az adatok jelzik majd, hogy mely ágazatokban, szakmákban támaszkodtunk eddig a külföldi pótlólagos munkaerőre. Az eddigi adatok szerint DélAlföldön elsősorban a mezőgazdaságban foglalkoztatnak jelentősebb számú külföldi munkaerőt, a fővárosban és agglomerációs körzetében inkább az építőiparban dolgoznak, míg az északdunántúli területeken az ipar és építőipar a meghatározó . Az elmúlt években főleg egyszerű betanított és segédmunkásokat kerestek, elsősorban konyhai kisegítőket, takarítókat, csomagolókat, anyagmozgatókat, napszámost, mezőőrt, mosodai alkalmazottakat, árufeltöltőket. A szakképzett munkaerőt leginkább tehergépk ocsivezető, szakács, varrónő, ápolónő, kőműves, lakatos munkakörökben alkalmazzák. A román munkavállalók 70 százaléka segéd- és betanított munkára kapott engedélyt. vissza
