Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-02
26 Társulnak a Székelyföldért - A hónap végén alakul meg a Szövetség Székelyföl dért Egyesület Új Magyar Szó 2006. november 2. Szerző: Domokos Péter November 24ig kell megvitatniuk az érintett régióbeli települési önkormányzatoknak csatlakozásukat a Szövetség Székelyföldért Egyesülethez. Ezt követően hat nappal később kerülne sor az egyesület alakuló ülésére. Eddig a Maros megyei Magyaró, valamint Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy képviselőtestülete fogadta el társulási határozattervezetét, és további 37 Kovászna, 60 Hargita, 32 Maros, illetve négy Brassó megyei tanácsnak kell hason ló döntést hoznia. Egyes önkormányzatok már elindították a társuláshoz szükséges törvényes folyamatot. Az RMDSZ vezetése által az egyesület szervezési teendőivel megbízott Demeter János háromszéki tanácselnök tudomása szerint még nem született döntés arr ól, hogy a településekhez hasonlóan társulnának a megyei tanácsok is. Demeter tájékoztatása szerint az egyesület jogi személyiségű közhasznú szervezet lesz, melynek célja a régiós, gazdaságitársadalmi, kulturális és környezetvédelmi fejlesztés. A testület irányítását az egyesületet alkotó megyék háromhárom képviselőjéből álló vezetőtanács látná el, amelynek élére rotációs alapon választanák elnököt és alelnököt a részt vevő megyék reprezentánsai közül. A Szövetség Székelyföldért Egyesület létrehozásának gondolata az RMDSZ csíkszeredai önkormányzati konferenciáján vetődött fel idén szeptember 23án. A rendezvényen részt vevő magyar polgármesterek és alpolgármesterek az általuk képviselt települések nevében kifejezték igényüket az RMDSZ programjában szerep lő autonómiaformák törvényes megvalósítására. Modelljét képezték a települési társulások alapján megalakuló egyesületnek az Európai Unióban létező és működő különböző autonómiaformák. A továbbiakban az egyesületet alkotó önkormányzatoknak ki kell dolgozn iuk Székelyföld kulturális és gazdasági stratégiáját, szorgalmazniuk a székelyföldi gazdaságfejlesztési régió létrehozását, illetve a romániai közigazgatás decentralizáció lehetőségeivel élniük. A Kovászna megyei tanács álláspontja szerint a székelyföldi területi autonómia kérdésében a jelenlegi törvényes keret nem teszi lehetővé a referendum kiírását önkormányzati határozat alapján. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt levelet küldött a háro mszéki polgármestereknek, amelyben közölték álláspontjukat a kérdésben. mondta Demeter. Mint ismeretes, a Székely Nemzeti Tanács felhívással fordult a helyhatóságokhoz, hogy a történelmi Székelyföldhöz tartozó megyékben, településeken írják ki a népszavazá st Székelyföld autonómiájának tárgyában. vissza Téglánként épül a Téglás - Még készülő iskolában tanulnak Déván a magyar gyerekek Új Magyar Szó 2006. november 2. Szerző: Mihály László, Déva Hiába szerették volna, nem sikerült tanévkezdésig befejezni a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport építését. Pedig hát Déván - humorosan szólva - erős hagyománya van a falak felhúzásának. A jó szándék és az áldozat viszont ez esetben nem bizonyult elegendőnek, a Geszthy Ferenc Társaság által megálmodott és mostani állapotáig megvalósított tanintézmény további pénzforr ásokra vár. A Hunyad megyei szórványmagyarság számára régóta tervezett iskolában két évvel ezelőtt szólalt meg először a csengő. Igaz, hogy csak két emeleten, szinte állványokat, meszesvedreket és munkásokat kerülgetve lehetett tanórákat tartani, de mive l a magyar kormány részéről akkor érkező támogatási ígéretek - amelyre az alma mater megálmodói és építői alapoztak - valahol megmaradtak ezen a szinten, csak ennyire futotta. "Így is ez a huszonnegyedik óra" - mondja Kocsis Attila Levente, az időközben m ár bentlakással, újabb emelettel és étkezdével ellátott Téglás Gábor Iskola igazgatója. Korábban a Geszthy Ferenc Társaság elnöke, Varga Károly is azt nyilatkozta, Hunyad megye az egyik végvár, ahol még lehet magyar nyelvű iskolát indítani. "Ha mi nem ál lunk neki építkezni, soha nem lesz magyar nyelvű iskola, az idő pedig ellenünk dolgozik. A gyerekek számára ugyanis - komoly csúcsintézmény nem lévén - a tagozatok nem jelentenek vonzerőt, és nem csábítják sem a szülőt, sem a gyereket arra, hogy valamelyik iskolába adja a csemetéjét, illetve hogy az magyarul
