Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-14
16 is részei voltak a megvesztegetésnek. Az ügyben érintett Románia kínai nagykövete, Ioan Paun is, ak i szintén funkciója megőrzése érdekében vállalta, hogy a nagykövetség épületében raktározzák a javakat, majd felügyelte azok becsomagolását, és megszervezte Romániába szállításukat. Az ügyészek azzal is megvádolták Nastasét, hogy megpróbálta meggyőzni Paun t, tagadja le a szállítással kapcsolatos bizonyos törvényességi aggályokat, és semmisítsen meg minden erre vonatkozó dokumentumot. Kampánypénzek Ez a korrupciós ügy közben egy másik dossziéval is kiegészült. Ebben Nastasét törvénytelen kampánypénzek elfo gadásával vádolják. A politikus az akkor kormányon lévő politikai erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként több cégtől is törvénytelen támogatást (800 ezer eurót) szerzett a választási kampány finanszírozására, amelyben államfőjelöltként vett részt. A z egyik szponzoráló vállalat ugyanaz a bákói cég volt, amely megvásárolta és Romániába szállította a kínai javakat. Nastase politikai indíttatásúnak minősítette a vádemelést. Azzal vádolta Monica Macovei igazságügyi minisztert és a DNA vezetőjét, hogy nyo mást gyakoroltak az ő esetét vizsgáló ügyészekre. Úgy vélte, hogy a Romániában kezdett nagyszabású korrupcióellenes harc erőfeszítései nyomán a hatóságoknak "valamit fel kell mutatniuk", ezért emeltek ellene vádat. Nastase Románia külügyminiszteri és a pa rlament képviselőházának elnöki posztját is betöltötte. Utóbbiról az idén márciusban kellett lemondania, mert PSDs kollégái úgy vélték, hogy egymillió dolláros, egyik nagynénjétől kapott öröksége körüli ellentmondások, valamint az ellene korrupciógyanúk m iatt indított ügyészségi vizsgálat rontották a párt tekintélyét. vissza Szavatolt parlamenti helyeket Vajdaságma.info • 2006.11.13. A Szabad Választásokért és Demokrá ciáért Központ (CeSID) felmérése szerint a szerbiai kisebbségek a január 21ei előrehozott köztársasági parlamenti választásokon 1215 képviselői helyre számíthatnak. Esetükben többé nem érvényes a legutóbbi megmérettetéskor alkalmazott 5 százalékos parlam enti küszöb, amely kiszorította a szerbiai törvényhozásból a nemzeti kisebbségek szervezeteit. Vojislav Koštunica kormányzása idején megváltoztatták a választási törvény. E szerint a kisebbségek a természetes küszöb alapján kerülnek a képviselőházba. Ez a megoldás egy fokkal jobb, mint az előző volt, de még mindig nem jó. Nem biztosítja ugyanis az egyenrangú versenyhelyzetet a kisebbségi közösségeken belül. És nem teszi lehetővé a magyarnál kisebb nemzeti közösségek számára, hogy jelöltjeik kisebbségiként bejussanak a törvényhozásba. A természetes küszöb majd úgy alakul ki, hogy a választásokon részt vevő szavazók számát elosztják 250tel (a parlamenti helyek számával). Ez azt jelenti, hogy részvételtől függően a CeSID szerint 12 és 16 ezer közötti szavazat ot kell megszereznie egy kisebbségi pártnak ahhoz, hogy egy képviselőt bejuttathasson a parlamentbe. No, de itt jön a buktató. A választási törvényben ugyanis továbbra is benne maradt, hogy a megmérettetésen induló kisebbségi pártoknak 10 ezer támogatói a láírást kell összegyűjteniük ahhoz - akárcsak a többségi szerb pártoknak – hogy jelöltet állíthassanak az erőpróbán. Ennek a követelménynek szinte lehetetlen eleget tenni. Egyrészt, mert tízezer embert kell karon ragadni és bevinni a hivatalba, hogy az alá írásával hitelesítse, hogy az illető kisebbségi szervezet jelöltjét támogatja. Másrészt az aláírások hitelesítése sok pénzbe kerül. Így gyakorlatilag a választási törvény a kisebbségek szervezetei közül csak a legnagyobb számú közösség legerősebb pártjának - a VMSZnek felel meg. Hiába szeretné a VMDK, a VMDP és az MPSZ az egységes vajdasági magyar fellépést az erőpróbán és a garantált parlamenti helyek közös követelését a szerb kormánytól, Kasza József fittyet hányva a múlt heti temerini magyar pártelnöki találkozóra azt nyilatkozta, hogy itt arról van szó, hogy „Ágostont szorítja a cipő a választások előtt". Holott itt nem csupán Ágostonról és pártjáról van szó, hanem a vajdasági magyarságról és általában a kisebbségek parlamenti jelenlétéről. Hogy Kasza Á gostont nem szereti, az ő dolga. De ettől még méltányos megoldást kellene találni a kisebbségek parlamenti képviseletére. Mégpedig olyan megoldást, hogy a kisebbségi közösségeken belül is biztosított legyen az egészséges versenyhelyzet. Itt az alkalom, hog y a Belgrádban és Budapesten is legnagyobb befolyásra szert tett itteni magyar politikus végre felülkerekedjen
