Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-13
20 Felesleges tehát a bővítéssel ijesztgetni a nyugateurópai polgárokat. Másfél évtized hatalmas idő, s a térségre most jellemző politikai válság ellenére – amelyhez hasonló elborzasztó jelenségekkel a Nyugaton is bőven találkozunk – magunkon is láthatjuk, milyen hatalmas változásra elegendő. Törökország és a nyugatbalkáni országok is megérdemlik az esélyt, hogy végigjárhassák a demokratikus átalakulás útját, s ebben az uniós perspektíva óriási segítség és motiv ációs erő. A bizottság garanciákkal, beépített vészfékekkel és az unió felszívóképességét is erőteljesebben figyelembe vevő stratégiával lenullázhatja a bővítés legádázabb ellenzőinek érveit, némileg megnyugtathatja a hisztérikus politikusokat, s ezáltal segíthet visszaszerezni az uniós polgárok és a jelöltek bizalmát egyaránt. Azzal például, hogy konkrétan meghatározta, milyen feltételek között képes befogadni – uniós szlenggel: felszívni – egyegy új országot az EU. Minden egyes felvételnél megvizsgál ja, hogy milyen hatással lesz az egyes politikák – agrártámogatások, a felzárkóztatás stb. – működésére és finanszírozhatóságára, előre a bővülő létszámhoz igazítja az intézmények működését és a döntéshozatali mechanizmusokat, valamint elfogadja a következ ő büdzsét. Ha ezentúl a politikai kérdések rendezése nagyobb szerepet kap a tárgyalásokon, az megakadályozhatná a ciprusihoz hasonló konfliktusok importálását. A vállalások teljesítésének, az átvett jogszabályok gyakorlati alkalmazásának erőteljesebb meg követelése nemcsak arra garancia, hogy az új tagállamok később sem okozhatnak gondot, hanem a jelölteknek is segít, hogy minél gyorsabbak és mélyrehatóbbak legyenek a változások. A ígéretek betartása alapkövetelmény. Ezen, de csakis ezen alapelv alapján – nem pedig azért, mert a törökök többsége muzulmán, és túl sokan vannak – akár fel is lehet függeszteni a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával, amíg nem nyitja meg a kikötőit a ciprusi járművek előtt. A minden eddiginél jobban előkészített bővítés elkerül hetővé teheti, hogy az újak sokadrangú polgárokká váljanak: nem kell hosszú – a mieinknél is hosszabb – "átmeneti időszakokat" elfogadniuk, amelyek során például kevesebb vagy semekkora agrártámogatásra sem számíthatnak, nem vállalhatnak munkát a régi tagál lamokban, kimaradnak a schengeni határőrizeti rendszerből és nem képesek bevezetni az eurót. Ugyanis egyre inkább fenyeget a többsebességes Európa kialakulása. Ha Románia és Bulgária esetében jövőre életbe léptetnének néhány védőzáradékot, akkor már most e gy háromsebességes Európa körvonalai rajzolódnának ki. Lehet lecsúszni, mint Berlusconi alatt az olaszok, lemaradni, ahogy a görögök, vagy előretörni, ahogy a spanyolok vagy az új csapatból a szlovénok. De mi is elérhetjük még, hogy egyrészt komolytalann á váljunk, másrészt, hogy az újak közül egyedül találjuk magunkat az eurózónán kívül. A verseny ugyanis igazán benn a klubban kezdődik. vissza Rockenbauer Nóra munkatárs Jövőre halasztják a koszovói függetlenséget Origo • 2006. november 10., péntek, 14:59| Csak jövőre dönt az ENSZ Koszovó függetlenségéről. A pontos dátum még nem ismert, annyit tudni, hogy a január 21i szerbiai parlamenti választások után terjesztik elő a megoldási j avaslatot. Sajtóértesülések szerint ebben csupán korlátozott függetlenségről lesz szó. Húzódik a rendezés A jövő évre halasztják Koszovó államjogi státusának a rendezését, amelynek egyes részleteiről pénteken Bécsben zárt ajtók mögött tájékoztatta a Nemzetközi Összekötő Csoport (ICG) tagjait Martti Ahtisaari volt finn elnök, az ENSZfőtitkárának koszovói rendezési megbízottja. Ahtisaari irodája pénteken egymondatos nyilatkozatban adott tájékoztatást arról, hogy az ENSZfőtitkár megbízottja csak a j anuár 21re kiírt szerbiai parlamenti választások után terjeszti elő koszovói megoldási javaslatát. A nyilatkozatból kiderül, hogy a halasztási döntést az ICGországok képviselőivel egyetértésben hozta meg Ahtisaari.
