Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-13
14 A nyolc keletközépeurópai csatlakozó irányában NagyBritannia, Írország és Svédország nyitott elsőként. A "lengyel vízvezetékszerelővel" való riogatáshoz - amely Franciaországban a tavalyi EUnépszavazás egyik vezető motívumává is vált - hozzátartozik, hogy az uniós állampolgárokn ak csak két százaléka él valamely másik tagországban, azaz a mobilitás felettébb alacsony. Ezzel együtt már több tagállam jelezte: januártól két évre lehúzza a rolót a romániai és bolgár munkavállalók előtt. Ausztria, Németország, Dánia vagy éppen Hollan dia nem meglepetés - mindannyian korlátoztak a 2004es tízekkel szemben is, és az előbbi kettő ezt további három évre fenn is tartja. Annál érdekesebb, hogy NagyBritannia és Írország (eddig is élő kvóták meghagyásával) beállt a tiltók sorába. Pedig érde klődés éppenséggel lenne irántuk. A bukaresti brit nagykövetség az elmúlt egy évben 3600 munkavállalási engedélyt állított ki, míg a szófiai 1700at. London Romániából 41 ezer, Bulgáriából 15 ezer munkavállaló érkezésével kalkulált. Noha a szigetországba k özel félmillió új dolgozó érkezett eddig az új tagállamokból (főként lengyelek, litvánok, szlovákok és lettek), egyes ágazatokban - így például a kereskedelemben és a szállítmányozásban - lenne még kereslet. Nem így a vendéglátóiparban, ahol viszonylag tel ített a munkaerőpiac. A schengeni határőrizeti övezeten is kívül fekvő két szigeten a romániaiak és a bolgárok úgy tudnak csak munkát vállalni, ha egyéni vállalkozóként próbálnak megélni, vagy pedig beleférnek a kvótákba olyan állásoknál, amelyekre először helybéliek jelentkezését fogadják el. December végéig kell a tagországoknak nyilatkozniuk a korlátozásról. Az új tízek most először vannak abban a helyzetben, hogy ők diktálhatnak. Az észtek, a csehek, a lengyelek és a szlovákok várhatóan nem emelnek ak adályt - igaz, utóbbi kettőnél eleve 16 százalék körül alakul a munkanélküliség, és sokan külföldön kénytelenek szerencsét próbálni. A magyarok viszont bizonytalankodnak. Mint az SZDSZ, illetve az MSZP európai parlamenti küldöttségének vezetője felhívta a figyelmet, a teljes nyitás dukálna a két új taggal szemben (már csak azért is, mert annak idején Magyarország szintén a munkaerő szabad áramlásának garantálását követelte). A munkaügyi tárca azonban sokkal óvatosabb: attól tart, hogy ha az újak Ausztria és Németország felé nem mehetnek tovább, úgy nálunk torlódnak majd fel. A kormánydöntésig hatástanulmányok készülnek. A régi tizenötök közül egyelőre csak a svédek és a finnek tűnnek nyitottnak, ám a romániai munkavállalók számára a legvonzóbb célt az újla tin országok jelentik. Nyelvi okokból is: a románból például az olasz különösebb nyelvtanulás nélkül megérthető passzívan. Az olaszoknál és a spanyoloknál elsősorban mezőgazdasági idénymunkásként ismertek. A franciáknál viszont utcai koldusként: amikor meg szüntették a román állampolgárokkal szembeni vízummentességet, Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter hamarosan Bukarestben szorgalmazta a kéregetők visszatartását. vissza Nem lesz területi autonómiája Székelyföldnek MNO • 2006. november 12. 13:49 A román államfő szerint nem lesz területi autonómiája a Székelyföldnek. Traian Basescu ugyanakkor közölte: jövő év elején akár több millió, Románián kívül élő kérelmezőnek is meg kívánják adni a ro mán állampolgárságot. Traian Basescu szerint a romániai magyarságnak törvény nélkül is már megvan a kulturális autonómiája, hiszen iskolái, színházai élén magyar nemzetiségű vezetők állnak. A kulturális autonómiát is magában foglaló, másfél éve vitatott j ogszabályt viszont el lehet fogadni az RMDSZszel egyeztetve, de nincs szükség vétójoggal rendelkező kulturális autonómia tanácsokra, azaz kisebbségi önkormányzatokra. Traian Basescu úgy fogalmazott: akkor lesz meg a törvény, amikor az RMDSZ akarja, de n em úgy, ahogy akarja. Székelyföldnek területi autonómiája nem lesz a román államfő szerint, már csak azért sem, mert úgy vélte, a régióban élők koldusszegénnyé válnának. A területi autonómia mellett hangoztatott érv, hogy a pénzek maradjanak a régióban és ne kerüljenek Bukarestbe, azért nem állja meg a helyét Traian Basescu szerint, mert az ország fővárosa adja Románia bruttó össztermékének 65 százalékát. A román államfő úgy vélte: az autonómiát hangoztató RMDSZt megérti, mert szüksége van arra, hogy megta rtsa választóit, összefogja a magyarságot. A külföldi újságírókkal folytatott háttérbeszélgetésen Traian Basescu megerősítette, hogy Románia állampolgárságot kíván adni a szomszéd országokban élő összes kérelmezőnek. Összesen több millió potenciális új
