Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-09
21 egyrészt természeti és kulturális értékeket fenyeget, másrészt a t ározó negyvenszer nagyobb lenne, mint a 2000es tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai volt, így a Tisza völgyére potenciális veszélyt jelentene. Hegyi Gyula elmondta: a román hatóságok most felülbírálták döntésüket, amelyek ellentétesek voltak az uniós, de a román jogszabályokkal is. A szocialista képviselő az Európai Parlamentben többször felvetette, hogy a verespataki aranybánya megnyitása ellentétes lenne több uniós jogszabállyal, ezzel kapcsolatosan írásbeli kérdéseket is küldött az Európai Bizottság nak, melyre válaszul Sztravosz Dimasz környezetvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy a beruházónak és a román hatóságoknak az összes vonatkozó jogszabályt figyelembe kell vennie. A képviselő elmondta: Verespatak a mostani döntéssel minimum egy esztendő haladé kot kapott. Az egy év haladék azért is fontos, mert a bányászati hulladékokról szóló uniós direktíva csak 2008ban lép hatályba. Ez az irányelv a szigorú határértékeivel nem engedélyezné a bányaberuházást. Így viszont a beruházók könnyen kicsúszhatnak az i dőből, s ha a direktíva hatályba lépése után adnák ki az engedélyt, akkor a román hatóságok súlyos jogsértést kockáztatnának uniós szinten, mondta Hegyi Gyula, emlékeztetve rá, hogy Románia 2007. január 1jétől az unió tagja lesz. A képviselő bízik benne, ha a román és nemzetközi civil szervezetek, az EU képviselői és döntéshozói, valamint a magyar kormány összehangolják fellépésüket, meg lehet akadályozni a bánya megnyitását. vissza Kolozsvári charta - Százezer fős kisebb ség is igényelhet egyetemet Magyar Nemzet 2006. november 9. Szerző: Rostás Szabolcs Szolidaritásukról biztosították az erdélyi magyar felsőoktatás ügyét az európai kisebbségi egyetemek képviselői a napokban Kolozsvárott rendezett Európai kisebbségi felső oktatási konferencián. Az 1956os magyar forradalom erdélyi „visszhangja” miatt a bukaresti hatalom által megszüntetett önálló Bolyai egyetem visszaállításának igénye állt a kincses városban a múlt hét végén megrendezett Európai kisebbségi felsőoktatási k onferencia homlokterében. Az 1959ben a román Babes egyetemmel összeolvasztott magyar tudományos fellegvár önállósodásáért küzdő kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tavaly még internetes összeköttetéssel szervezett „virtuális eszmecserét”. Az id én azonban már személyesen is képviseltették magukat Európa mintegy tizenöt olyan felsőoktatási intézményének illetékesei, amelyekben teljesen vagy részben kisebbségi nyelven folyik az oktatás. Nem kevés irigykedéssel vették tudomásul a konferencia erdélyi résztvevői, hogy miközben a mindenkori román hatalom az elmúlt 16 évben az európai precedens hiányára hivatkozva utasítja el az önálló állami magyar egyetem létrehozását célzó javaslatokat, még a Romániától keletre fekvő Moldovai Köztársaságban élő gagauz ok is önálló kisebbségi felsőoktatási hálózatnak örvendenek. Bemutatkozott többek között a déltiroli német, az észtországi orosz, a norvégiai számi, a Cardiffban walesi vagy a spanyolországi Santiago de Compostellában galego nyelven oktató egyetem, magyar vonalon pedig a szlovákiai Selye János Tudományegyetem szolgáltatott példát. Ezek felmutatására szüksége is van a romániai magyar felsőoktatást sújtó diszkrimináció ellen nemzetközi téren is felszólaló BKBnak. Kovács Lehel, a kezdeményező bizottság aleln öke lapunknak elmondta, az európai kisebbségi egyetemek bemutatása tulajdonképpen ama modellkereső kezdeményezésükbe illeszkedik, amelynek során Erdélyben is gyakorlatba ültetnék a többi európai országban már bevált felsőoktatási struktúrát. Hiszen miközbe n az alap- és középfokú magyar oktatás ügye jelenleg jó úton halad, a másfél milliós lélekszámú erdélyi magyar közösség továbbra sem rendelkezik önálló állami felsőoktatási intézménnyel, a meglévő magánegyetemeket (Sapientia, Partiumi Keresztény Egyetem) u gyanis a magyar állam tartja fenn. Márpedig a kolozsvári konferencia előadói nem győzték hangsúlyozni, hogy az önálló felsőoktatás kiemelt célja a kisebbségi közösségnek, hiszen ez alapfeltétele az erdélyi „kistársadalom” megmaradásának, identitása megőrzé sének. Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke rávilágított: szerinte Romániának meg kell kísérelnie kezelni a kommunizmus kisebbségellenes örökségét, ellenkező esetben a szász és zsidó közösséghez hasonlóan elveszíti a magyart is. Só lyom László köztársasági elnök a konferencia résztvevőihez intézett levelében leszögezte: a kisebbségeket többletjogok illetik meg, amelyeket minden államnak meg kell adnia a területén élő más nemzeti közösségeknek. Az államfő szerint a nemzeti kisebbségi felsőoktatás biztosítása beletartozik a jogállamiság, az európai normák kereteibe, és felhívta a figyelmet, hogy minden hetedik uniós polgár kisebbségi közösség tagja, ugyanakkor az EUtagállamokban több mint 100 ezren tanulnak a kisebbségi felsőoktatásban .
