Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-09
18 ____________________________________________________________ Szlogenek vs. cselekvés Véleményét osztja Korodi Attila környezetvéd elmi államtitkár, az Itthon, Fiatalon Mozgalom volt elnöke is. "Ha a parlament annak idején elfogadta volna az autonómiát célzó törvénytervezetet, a Székelyföldet bezárhattuk volna" - nyilatkozta Korodi Attila. Az elmúlt tizenhat évben két alkalommal nyújt ottak be törvénytervezetet a Székelyföld autonómiájáról - ezeket a parlament rendre elutasította , az ut óbbi egy évben több nagygyűlést szerveztek és helyi referendumok készülnek a kérdésről. De eddig nem készült átfogó hatástanulmány arról, hogy mennyibe kerülne, milyen eredményekkel járna az autonómia a Székelyföld lakói számára. "Az önrendelkezés nagyon k omoly előkészítést igényel. Néhány éve kezdődött csak el a valós decentralizáció, s az önkormányzatoknak hozzá kell szokniuk. Erre utal, hogy a decentralizációs lépéseket, a különböző hatáskörök leosztását nagyon sokszor válságok kísérték helyi szinten" - mutatott rá Korodi Attila. A Szövetség képviselői nem értenek egyet azzal, hogy a magyar elit nem foglalkozott az autonómia gazdasági összetevőivel. Ez legfeljebb a magyar elit egy részére igaz - vélte Demeter János. Szerinte az RMDSZ nagyon komolyan dolg ozott azon, hogy a Székelyföld behozza a bukaresti hatóságok által tudatosan kovácsolt hátrányt. "Ma már Kovászna megyét nem kell eltartania a központi költségvetésnek, de tudni kell azt, hogy valahol a határon áll. Hargita megye egy picit még a támogatott ak listájához tartozik, Maros megye is nagyon picivel a vonal fölött van. Nem véletlenül van így, valakik kőkeményen dolgoztak ezért" - hangsúlyozta Demeter. Korodi Attila szerint ugyanakkor az Akadémiai Társaság elemzése figyelmen kívül hagyott több alapv ető körülményt. Lehet például, hogy a székelyföldi megyék bevételei nem a legnagyobbak, viszont jobb gazdálkodással javítható a helyzet. A másik, ezzel összefüggő kérdés a hatásköröké. Ezek tisztázásának hiányában az önkormányzatok képtelenek elkölteni - v agy ésszerűen felhasználni - a rendelkezésükre álló összegeket. Jó példa erre a napokban megjelent hír, miszerint Kovászna megye tizenöt millió lejt költhetne el nem célirányos alapokból, viszont az önkormányzatok nem nyújtottak be igénylést, mert - Deme ter János elmondása szerint - a települések elöljárói évek óta arról panaszkodnak, hogy nem tudják elkölteni pénzüket. Korodi Attila úgy véli, ebben a rossz tervezés is szerepet játszhat, hiszen a közbeszerzési szabályok miatt a polgármesterek akkor sem tu dnák elkölteni két hónap alatt a kapott pénzt, ha egyébként kész projektjük lenne. ____________________________________________________________ Faragják az alapkövet Korodi Attila furcsállja, hogy a SAR pontosan akkor kezdi hiányolni a gazdasági tervezést , amikor az RMDSZ készül a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozására. Ez az első nagyobb konkrét lépés az autonómia felé - hangsúlyozta az államtitkár. A társulás egyik fő célja ugyanis a székelyföldi megyék fejlesztési stratégiájának kidolgozása. Elszigetelődőben az MPSZ A konkrét kérdések tisztázása, a Székelyföld fejlesztési stratégiáinak kidolgozása még nem jelenti az önrendelkezés megvalósulását. "Az autonómia dolgait az autonómiában érdekelt kisebbségnek kell kitárgyalnia az ország kormányáv al. Márpedig egy sebezhető tárgyalópartner nem jó tárgyalópartner. Ezért nem tudunk örülni az MPSZ próbálkozásainak" - véli Demeter János. A Kovászna megyei tanácselnök ugyanakkor úgy véli, az utóbbi néhány hét fejleményei után "ez a sebezhetőség egyértelm űen csökken". Demeter arra utalt, hogy az RMDSZ elnöke rendre találkozott a Székely Nemzeti Tanács, illetve a Magyar Nemzeti Tanács vezetőivel. Mindkét találkozót követően a felek hangoztatták, hogy mindenben valószínűleg ezentúl sem fognak egyetérteni, vi szont a legfontosabb kérdésekben - beleértve az autonómiát is - nemzeti konszenzust akarnak kialakítani. "Csak üdvözölni tudom ezt a felelősségteljes párbeszédet - mondta Demeter János. Úgy vélte, az erdélyi magyar szervezetek értelemszerűen rádöbbentek, h ogy "a külön út nem járható". ____________________________________________________________ Háttérbe szorul az etnikai megközelítés? Korodi Attila egyébként a román társadalom pozitív fejlődésének jeleként értékelte a SAR elemzését, bár az vitatja a székel yföldi autonómia létjogosultságát. "Számomra mindenképpen pozitívum, hogy a SAR elemzése új megközelítésben tárgyalja az autonómia kérdéskörét. Nem a jól ismert kliséket szajkózza, hogy a magyarok el akarják szakítani Erdélyt, vagy a székelyek enklávét aka rnak létrehozni" - mutatott rá Korodi. vissza
