Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-24
12 kell egy évben egyszer öszszehívnia, amely nincs alárendelve neki, és szuverén módon gondolkodó, megnyilatkozó emberekből áll. Természetesen a KMKFre komoly szükség mutatkozik, de az egymást kiegészítő működőképes struktúrák egyikeként. Rendkívül jelle mző a „megújuló nemzetpolitikára” azon ötlet, hogy kétévente megrendeznék a világ magyarságának kulturális fesztiválját, amely, ha színvonalat szeretnének felmutatni, valószínűleg rengeteg pénzbe kerülne, miközben nem jutna pénz sok határon túli magyar egy üttes év közben szükséges támogatására. A budapesti megszorítások egyébként már a Medgyessykormány idején elérték a szomszédos államokban élő magyarokat, és azóta egyre zsugorodik a nekik nyújtott anyaországi támogatási összeg. Holott már anyaországi és f elvidéki szakemberek is kiszámolták, hogy a jelenleg legálisan Magyarországon dolgozó román, szlovák, szerb és ukrán – túlnyomórészt magyar nemzetiségű – állampolgárok által vagy utánuk befizetett adók és járulékok jóval, egyes becslések szerint többszörös en meghaladják azt az összeget, amelyet a magyar kormány a határon túli nemzetrészek támogatására fordít. Ez a tény már önmagában egy új stratégia kidolgozására kellene, hogy késztesse az anyaországi politikai elitet. Az persze nem tűnik ördögtől való ötle tnek, hogy a jelenlegi kormány át kívánja alakítani a támogatások rendszerét akár a tavaly életre hívott Szülőföld Alap keretében, de az Illyés Közalapítvány megőrzése mellett Duray fontosnak gondolja, hogy a határon túlra juttatandó éves költségvetési öss zeget nemzeti beruházásként kezeljék Budapesten, hiszen az lelki, szellemi, demográfiai és még gazdasági szempontból is megtérül. Ennek a szemléletnek az érvényesülésére van némi esély, mivel a kormány tervei szerint az eddigi támogatósegélyező politika h elyébe egy fejlesztésiegyüttműködési rendszer léphetne. Ezt Duray Miklós támogatandónak tartja, de csupán egy jól kidolgozott és széles körűen egyeztetett stratégia mentén. vissza Főhajtás az egész Kárpátmedencében − Csíks zereda egyik központi utcájában 56 vadgesztenyefát ültettek · Dunaszerdahelyen szobrot avattak 2006. október 24. (10. oldal) Tudósítóinktól Nem akad olyan magyarlakta város vagy község Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken és a Kárpátalján, ahol az utóbbi napokban ne emlékeztek volna meg az 1956os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójáról. A központi erdélyi ünnepséget a hét végén Kolozsváron tartották, emellett Nagyszalontától Kézdivásárhelyig, Máramarosszigettől Temesvárig előadássorozattal, kiállítással, fáklyás felvo nulással emlékeztek meg a forradalmi eseményekről. Sepsiszentgyörgyön emlékműavatással tisztelegtek az ’56os események magyarországi, erdélyi, valamint háromszéki áldozatainak szabadságszeretete előtt, és ugyancsak a szabadságharc nyomán börtönbe vetett m integy 1500 erdélyi ’56os emlékét őrzi az Erdélyi Unitárius Egyház kolozsvári püspökségén leleplezett emléktábla is. Csíkszeredában – amelynek egyik központi utcájában 56 vadgesztenyefát ültettek a napokban – a Magyar Köztársaság főkonzulátusa előtti tére n tegnap leleplezték az Ercsey Ferenc helyi képzőművész által készített ’56os emlékművet. DélSzlovákiaszerte a magyarok lakta településeken a helyi önkormányzatok és a Csemadok alapszervezetei kulturális ünnepségeket, fáklyás meneteket szerveztek, de tö bb helyen konferenciákat, beszélgetéseket is tartottak, amelyeken legtöbbször az ’56os események hősei tartottak előadást, beszámolót. Kiemelkedő eseménynek bizonyult a Kassai Thália Színház bemutatója, Görgey Gábor Galopp a Vérmezőn című drámáját vitték színre a színészek. Dunaszerdahelyen szobrot avattak az évforduló kapcsán, Révkomáromban pedig orgonahangverseny volt a Szent Andrástemplomban, majd a Duna Menti Magyar Kultúra Múzeumában tartottak előadást az ’56os eseményekről. Párkányban nemcsak a mag yar, hanem a lengyel események is az előadások részét képezték, a két nemzeti megmozdulást együtt tárgyalva mondták ki az előadók a ma már világszerte ismert tényt, hogy a két esemény alapjaiban rengette meg a kommunista rendszert, a szovjet hatalmat, s te tt tanúságot a középeurópai népek szabadságvágyáról. A somorjai Fórum Intézet Pozsonyban Megemlékezés NagyBritanniában. A BBC rádió tegnap reggel egy- órás dokumentumműsort sugárzott az ’56os események ről, egykori hangfelvételekkel és szemtanúk visszaemlékezéseivel. A napilapok mind megemlékeztek az évfordulóról. A Times vezércikke rámutat a magyar forradalom nemzetközi és történelmi jelentőségére: ez a nemzeti felkelés és szabadságharc járatta le világ szerte a kommunista rendszert, ébresztette fel a Kreml számos nyugati értelmiségi barátját, és kezdte meg a nyugati kommunista pártok hanyatlását. A Daily Telegraph hosszú cikke a mai Magyarország öszszefüggésébe helyezi a forradalmat, és arra a megállapít ásra jut, hogy az ötven évvel ezelőtti ellentétek ma is hatnak, ma is számít az, hogy az új nemzedék szülei vagy nagyszülei a barikád melyik oldalán álltak. Ugyanerre utalt Sir Bryan Cartledge történész, egykori budapesti brit nagykövet is a londoni Magyar Kulturális Központ és a Magyarok Angliai Országos Szövetsége által rendezett kétnyelvű megemlékezésen. (J. L.)
