Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-02
9 1965 és 1977 között parlamenti képviselő, 1974től 1982ig a Romániai Írószövetség alelnöki posztját töltötte be. 1980tól kezdve a Ceausescurezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. 1990 márciusában, a marosvásárhelyi pogromok idején elvesztette egyik szeme világát. L egismertebb művei: Mezítlábas menyasszony (dráma), Félrejáró Salamon (kisregény), Pompás Gedeon (dráma), Anyám könnyű álmot ígér (regény), Istenek és falovacskák (esszék), Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma), Csillag a máglyán (dráma), Káin és Ábel (drám a), Engedjétek hozzám jönni a szavakat (esszé), Szuzai menyegző (dráma), Advent a Hargitán (dráma), Szemet szóért (naplójegyzetek), Balkáni gerle (dráma). Díjai: Államidíj (1951, 1953, harmadik fokozat), Bethlendíj (1990), Kossuthdíj (1992), Kisebb ségekértdíj (1995), A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996), A Magyarság Hírnevéértdíj (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje - polgári tagozat (2005). vis sza Sütő Andrást korszakos jelentőségű írónak tartják az erdélyi pályatársak Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. október 1., vasárnap (MTI) - Sütő András korszakos jelentőségű író, az erdélyi és az egyetemes magyar nemzeti közösség egyik legtisztábban látó személyisége volt, aki gazdag, sokrétű életművet hozott létre, hatékony művészi színvonalon megtestesülő közösségi felelősségérzet jellemezte őt - ezeket a gondolatokat juttatták kifejezésre az MTI érdeklődésére vasárnap a z elhunyt íróról megemlékező erdélyi írók, költők. Gálfalvi György, a Látó című folyóirat főszerkesztője, a Romániai Írószövetség marosvásárhelyi fiókjának titkára úgy fogalmazott: korszakos jelentőségű írótól búcsúzunk. Sütő András egész életműve kivé teles értékű kincse az egyetemes magyar irodalomnak. Életműve egységes egészként él bennünk, és ez az életmű az esztétikai értéken túlmenően egy írói alapállás, magatartás igaza mellett érvel - mondta Gálfalvi, aki szerint ez a magatartás meghatározott egy több évtizedből álló korszakot, a magyar irodalom utóbbi évtizedeit. "Nem az egyetlen lehetséges magatartás volt, de kétségtelen, hogy érvényes és lehetséges volt ez a hozzáállás" - mondta Gálfalvi. Mint kiemelte, az elhunyt író kivételes bátorsággal, szi lárdsággal, következetességgel szállt síkra eszményeiért, elsősorban az anyanyelv védelmében. Farkas Árpád költő személyes jó barátja volt Sütő Andrásnak, pályatársa halálának híre még túl friss volt számára, amikor az MTI tudósítója kérdezte őt. Elmon dta: ezekben a pillanatokban nem tud száraz, leegyszerűsített mondatokban fogalmazni. "Szíven ütött a hír, hogy Sütő András is kiszökött az idő satumarkából" - mondta a költő, aki az erdélyi és az egyetemes nemzeti közösségünk egyik legtisztábban látó embe rének nevezte egykori barátját. Az egyetemes magyar szellemiséget érte veszteség - hangsúlyozta Farkas, majd folytatta: "Tamási Áronunk óta erdélyi sorsgondoktól átszőtt írói lét még nem csiholt oly fényes, máglyáról pattant csillagot egünkre, mint az övé. Világító szavait nem csupán erdélyi közössége, de széles e világon minden magyar gyászolja" - mondta Farkas Árpád. Gálfalvi Zsolt író, a Romániai Magyar PENklub elnöke szerint Sütő András halálával a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb kortárs alk otója, gazdag, sokrétű életmű létrehozója távozott közülünk. Ennek az életműnek a lényege Gálvalfi Zsolt szerint a magas, hatékony művészi színvonalon megtestesülő közösségi felelősségérzet, a szembenézés az embert, a közösséget, a nemzetet foglalkoztató g ondokkal, a törekvés arra, hogy az irodalom, a művészet a maga sajátos módján hatóerő legyen, eljusson az emberekhez, és otthont teremtsen szavainknak, gondolatainknak. Sütő András műve és személyisége a történelem tektonikus mozgásainak sodrában jelk éppé sűrűsödött - mondta Gálfalvi Zsolt, aki szerint ebben a jelképben kikristályosodik irodalmunk és nyelvünk életereje, teremtő képessége, és nem utolsó sorban az az írói magatartás, amelyben az embersorsot vallató személyesség és a közösségi felelősségt udat egybeolvad. Mindaz, amit Sütő András a maga kivételes erejű művészetével létrehozott, erősítést ad nyelvünk, irodalmunk, kultúránk, nemzetünk megmaradásához - fogalmazott Gálfalvi Zsolt. vissza
