Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-04
16 olvasójában minden bizonnyal fölmerül: mit keres az emléktáblán Vilnius (magyarul Vilna), Litvánia fővárosának neve? És egyáltalán, miért ott bocsátotta ki Báthory a Jezsuita Ko llégium alapító oklevelét? Ha a „hibátlan” szöveg „szakértő” írói Báthoryt nem csupán Erdély fejedelmeként említik, hanem feltüntetik azt, hogy akkor ő már – 1576tól 1586ban bekövetkezett haláláig – Lengyelország királya is, minden érthető vagy érthetőbb lenne. Feltéve persze, ha tudjuk, hogy Litvánia akkor Lengyelország része volt, és Báthory uralkodóként a lengyel székvároson, Krakkón kívül időnként Vilnában is tartózkodott, meg hogy a lengyelek egyik legnagyobb királyukként tisztelik. Néhány nap múltá n a BBTE etikai bizottsága elé idézték az egyetem három magyar oktatóját – Bodó Barna egyetemi docenst, Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi adjunktust – , a Bolyai Tudományegyetem (BTE) újraindítását követelő BKB három vezetőjét. A kézbesített idéző szerin t „folyamatosan hamis adatokat terjesztettek az egyetemről, amellyel súlyosan ártottak hírnevének”. Az irat szerint már többször, de eredménytelenül figyelmeztették őket. A rektor aláírásával ellátott irathoz hét mellékletet csatoltak, nevezetesen román és magyar nyelvű újságcikkeket és a BKB közleményeit. Az idéző hivatkozott a rektor egy korábbi levelére, mely ellen a magyar oktatók márciusi közgyűlésükön tiltakoztak, és összetartást vállaltak három megfenyegetett tanártársukkal. E fenyegető levélben azz al vádolták őket, hogy hamis képet festettek az egyetem multikulturalitásáról. Megszegték az oktatók szervezeti szabályzatáról szóló törvény előírásait, mely arról rendelkezik, hogy a tanárok felelősségre vonhatók, ha rombolják intézményük hírnevét. A rekt or közölte, szándékában áll alkalmazni az oktatási törvény paragrafusait, amelyek az írásos figyelmeztetéstől a munkaszerződés felbontásáig terjedő büntetéssel sújtják a jogszabály megszegőit. Bodó Barna emlékeztetett arra, hogy a jogszabály megengedi, a sajtó is jelen legyen a közalkalmazottak kihágásait tárgyaló üléseken. Az etikai bizottság elnöke viszont közölte, ez csak a korrupciós ügyekre vonatkozik. A három oktató ügyét zárt ülésen tárgyalják. Az első ülést a magyar és a német tagozat képviselőinek hiányában elhalasztották. Világos, a BKB vezetőinek esetleges büntetéssel való fenyegetése nem volt egyéb, mint megfélemlítő kampány, melynek célja a magyar tanári kar torkára forrasztani a szót, ne merjenek kiállni a magyarság természetes jogainak érvény esítése mellett. Július 5én az egyetem etikai bizottsága, magyar tagjainak ismételt távollétében, kihallgatta a BKB három vezetőjét. A rektor szerint azt állították, hogy a magyar egyetem helyreállítására irányuló törekvésük miatt levontak bérükből, vala mint azt, hogy az egyetem vezetősége megfenyegette őket, ami nem igaz. Mint ahogy az sem, hogy Hantzot és Kovácsot akadályozta volna a doktori cím megszerzésében, és akadályozták volna őket feljebb lépni az oktatói ranglétrán. A rektor kifogásolta Hantz ál lítását, hogy a jogi karon csak egyetlen magyar oktató van. Felrótta a három tanárnak, hogy a szenátus magyar tagjainak visszavonulására szóló felhívásukkal működésképtelenné akarták tenni az egyetem döntéshozó szervét. Végül a rektor úgy vélte, a külföldö n eltöltött idejük igazolatlan hiányzás, mivel ekkor nem tartották meg óráikat. A meghallgatásra a sajtót nem engedték be. Ezért a három oktató tájékoztatót tartott. Minden vádat cáfoltak. Nem tőlük származott a híresztelés, hogy levonták a bérüket, de té ny, hogy jelenlegi fizetésük kisebb, mint a velük egy beosztásban lévőké. Azt sem állították, hogy a BKB miatt nem léptetik elő őket, de tény, hogy az oktatói ranglétrán nem haladnak előre. Minden órájukat megtartották, külföldre csak szabadidejükben mente k. A sajtónak bemutatták az egyetem kiadványát, mely szerint a jogon valóban csak egy magyar tanár van. Senkit sem szólítottak fel, hogy vonuljon vissza a szenátusból, csupán azt javasolták, hogy az önálló magyar karok létrehozásának visszautasítása után a szenátus magyar tagjai elgondolkozhatnak a testületből való kilépésükön. Július 19én közzétették az etikai bizottság határozatát: Bodó Barna írásbeli figyelmeztetését, Hantz Péter megrovását, Kovács Lehel esetében az eljárás megszüntetését javasolta a b izottság. „Egyértelmű, hogy ki akartak rúgni bennünket. Annak ellenére, hogy aránylag enyhe büntetést róttak ki ránk, fellebbezni fogunk, az önálló BTE létrehozásáért végzett munkánkat pedig folytatjuk”, mondta Hantz Péter az etikai bizottság határozatának ismeretében. Noha a bizottság elnöke a jelentés után a sajtónak azt nyilatkozta, hogy ez csak akkor emelkedik jogerőre, ha az egyetem szenátusa is elfogadja, a BKB három vezetője még aznap kézhez kapta a rektor által aláírt rendelkezést az ellenük hozott adminisztratív intézkedésekről. Hantz Péter szerint nemcsak a meghallgatáson, hanem az etikai bizottság döntéséből is kiderült, hogy mondvacsinált vádak alapján vonták őket felelősségre. Az egész arra irányult, hogy a BTE visszaállításáért folytatott munká jukban az óvakodva ugyan, de mellettük álló
