Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-04
10 Orbán Viktornak most csendben kellene lennie, s hagynia, hogy Gyurcsányék kicsinálják magukat, mert a szocialisták még egy ciklust nem kapnak, az biztos. Hagynia kellene, hogy húzzák ki az országot a slamasztikából, mert ha most a Fidesz kerülne h atalomra, maga sem csinálhatna mást, mint megszorításokat. Tudatosítania kellene, hogy Magyarországon parlamenti demokrácia van, vagyis ha a koalíciónak többsége van az Országgyűlésben, akkor kormányozni tud. Nem kellene kivinni a politikát az utcára, mert nem odavaló. Nem kellene felelőtlenül népszavazásról beszélnie, amikor önkormányzati választások vannak. Orbán Viktornak észhez kellene térnie. Meg Gyurcsány Ferencnek is. Meg Magyarországnak is. vissza MOLNÁR NORBERT Befektetni a balkáni békébe − Az Európa Tanács szerint többet kell tenni a NyugatBalkán segítésére Az Európai Uniónak a jelenleginél egyértelműbbé kell tennie stratégiáját a NyugatBalkánnal kapcsolatban, nagyobb segítséget s egyben "jobb távlatokat", a zaz a későbbi csatlakozásra vonatkozó pontos menetrendet kell nyújtania az itteni országoknak - erre szólít fel kedden Strasbourgban elfogadott határozatában az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. Az emberi jogokkal, a demokratikus intézményrendszer műkö désével foglalkozó nemzetközi szervezet egyik vezető testületének számító közgyűlés kedden hosszas vitát folytatott a NyugatBalkán (Albánia, BoszniaHercegovina, Montenegró, Szerbia és Macedónia) helyzetéről. Az ehhez alapul szolgáló, s végül el is fogado tt jelentést egy magyar képviselő, az SZDSZes Eörsi Mátyás készítette. A határozat szerint a 2006os év kulcsfontosságú lesz az egész térség számára, ahol most Montenegró függetlenné válásától kezdve a koszovói státustárgyalásokig nagyon komoly fejlemény ek zajlanak. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése úgy látja, hogy a nyugatbalkáni konfliktusok ugyan az elmúlt hét évben lecsillapodtak - többek között köszönhetően a nemzetközi csapatok jelenlétének , ám még számos területen sok tennivaló van hátra. S ehhez a nemzetközi közösségnek, mindenekelőtt az Európa Tanácsnak és az Európai Uniónak aktív segítséget kell adnia, egyben azt is elismerve, hogy az itteni országok már eddig is milyen előrelépéseket értek el. Ha ugyanis Európa nem érdeklődik az eddiginé l jobban a térség iránt, akkor ott fokozódhat a marginalizáció érzése, aminek nagyon komoly következményei lehetnek - mutatnak rá a képviselők. A határozat számos konkrét lépést is felsorol: így például az Európa Tanács szerint az EUnak liberalizálnia ke llene a térséggel kapcsolatos vízumkiadási rendszerét, megkönnyítve a balkáni emberek beutazását az Európai Unió területére, illetve támogatnia kellene az egyetemek közötti cseréket. A NATOt arra kérik a képviselők, hogy a térség biztonságának garantálása végett a lehető leghamarabb kérje fel a katonai szövetség békepartnerségi programjához való csatlakozásra mindazon nyugatbalkáni államokat, amelyek még nem tagjai ennek a kezdeményezésnek. A parlamenti vitanappal kapcsolatos strasbourgi sajtóértekezleté n René van der Linden, a közgyűlés elnöke arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi közösségnek érdeke "befektetni" a balkáni béke megőrzésébe, hiszen az itteni háborúk többe kerültek, mint az EU elmúlt 1015 éves teljes költségvetése. Eörsi Mátyás pedig arr ól beszélt, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, nehogy a térség országai elszigetelődjenek. Eörsi például megdöbbentőnek mondta azokat az adatokat, miszerint a szerbek túlnyomó többsége még soha nem járt külföldön. viss za "Nemzetközi intézmények is ellenőrizzék az alkotmányról szóló népszavazást!" − Stanko Pihler szerint ez az alkotmány rosszabb lenne, mint a miloševići Stanko Pihler, az újvidéki jogi kar tanára szükségesnek tartja, hogy nemzetközi intézmények is el lenőrizzék az alkotmányról szóló szerbiai népszavazást, mert a hatalom, amely az alkotmány javaslatát puccsszerűen elfogadta, mindenre képes. A Građanski listnek nyilatkozó Pihler azt mondja, Vajdaság helyzetét az új alkotmány – bizonyos tekintetben – még a jelenleginél is rosszabb módon határozza meg.
