Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-31
6 Göncz Kinga: nem megyek el a külügyi bizottság rendkívüli ülésére Budapest, 2006. október 30., hétfő (MTI) - Eszem ágában sincs elmenni a külügyi bizottság ülésére - mondta a külügyminiszter hétfőn Budapesten az MTInek, annak kapcsán, hogy a testület fideszes elnöke a hétvégén rendkívüli ülést kezdeményezett a kancellária szakállamtitkárának a magyar külképviseletekre írt levele miatt. Németh Zsolt bizottsá gi elnök reagálásában azt mondta, a nagyköveteknek küldött "utasítás" van olyan jelentőségű ügy, hogy azt a külügyminiszter jelenlétében tárgyalják meg. Őrizzük meg józan eszünket és ítélőképességünket. A bizottság elnöke aránytévesztésben van - fogalm azott Göncz Kinga újságíróknak. Németh Zsolt (Fidesz), a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke azért kezdeményezte Göncz Kinga meghívását egy rendkívüli ülésre, hogy a külügyminiszter tisztázza, miért írt levelet Gémesi Ferenc szakállamtitkár a magyar misszióvezetőknek az október 23i rendzavarásokról szóló tájékoztatással kapcsolatban. Németh Zsolt szerint a levélben Gémesi Ferenc arra utasította a nagyköveteket, hogy a Fideszt és Orbán Viktor Fideszelnököt diplomáciailag jár assák le. "A Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tájékoztató levelet küldött a külképviseletvezetőknek az október 23i történések kapcsán, és mellékelte a miniszterelnök parlamenti beszédének szövegét" - közölte hétfőn Göncz Kinga. Utóbbi beszédb en fogalmazott úgy Gyurcsány Ferenc, hogy az ellenzék vezére ideológiát adott az utcai rendbontáshoz. A diplomácia irányítója hozzátette: természetes, hogy a külképviseletek tudják, mi a kormány álláspontja, "ez így szokott lenni, amióta világ a világ" . A külügyminiszter kiemelte: a külképviseletek a külügyminisztérium részei, a külügyi tárca pedig a kormány része, így nem igazán érti, mi a baja Németh Zsoltnak. (A fideszes bizottsági elnök szombaton azt is mondta, hogy pártirányítás alá vonták a magyar diplomáciát.) "Ha van valami olyan, ami miatt a külügyi bizottságnak sürgősen tárgyalnia kellene, az Orbán Viktor strasbourgi beszéde, amelynek valóban van egy nagyon kemény külpolitikai jelentősége, hiszen a Fidesz elnöke felvetette, hogy a régió azo n országai, ahol baloldali kormány van, ne kapjanak az EUtól támogatást" - jelentette ki Göncz Kinga. A külügyminiszter megjegyezte, hogy a nagyköveteknek kiküldött levélben semmi olyan nem szerepel, hogy az ellenzéket külföldön le kellene járatni. Em lékeztetett arra, a Fidesz elnöke még október 23. előtt maga adott tájékoztatást a Budapesten működő misszióvezetőknek, és bár az ott elhangzottakról nincs közvetlen információ, volt utalás arra, hogy nem tudják garantálni az ötvenedik évfordulós megemléke zésekre érkező külföldi vezetők biztonságát. Göncz Kinga szerint ez egy igen veszélyes megállapítás volt. Abszurdnak nevezte a külügyminiszter, hogy Orbán Viktor október 23án arról beszélt: erkölcsi kötelesség fellépni a posztkommunista kormány képvis elői ellen. Megítélésen szerint nem a külügyi bizottság elnöke van aránytévesztésben, hanem a külügyminiszter van szerepzavarban - közölte reagálásában Németh Zsolt az MTInek. Mint fogalmazott, a külügyminiszternek tudnia kell, hogy nem a parlamen t külügyi bizottsága felelős a külügyminiszternek, hanem fordítva van mindez. A bizottság elnöke úgy ítélte meg, hogy "az ominózus nagyköveti utasítás olyan jelentőségű politikai kérdéseket vet fel, amelyre tizenhat éve nem volt példa". Az egyik ilyen kérdésnek nevezte, hogy utasíthatóake a magyar nagykövetek a köztisztviselői törvénybe ütköző tevékenységre, illetve meg tudjae védeni a külügyminiszter a magyar diplomáciát a pártbefolyástól vagy sem. "Nem hiszem, hogy a magyar külpolitika jövője sz empontjából van ennél jelentősebb kérdés" - fogalmazott a fideszes politikus. vissza Az új szerb alkotmány se tökéletes, de legalább egyszerűen megváltoztatható - HÁTTÉR Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: B elgrád, 2006. október 30., hétfő (MTI) - A kétnapos hét végi referendumnak egészen a végéig kérdéses volt, hogy sikerüle újra cserélni Szerbia régi, 1990es alkotmányát, amelyet fő ihletője, Slobodan Milosevic szándékai szerint alaposan "bebetonoztak". Minősített többség, a szavazásra jogosultak ötven százalékának és egy főnek az igenlő szavazata kellett ahhoz, hogy az új alaptörvény érvénybe léphessen, s pár órával az urnazárás előtt még azt sem lehetett tudni, hogy a jogosultak fele egyáltalán leadjae a voksát. A szerb politikai élet vezetői tehát nagy izgalmat éltek át, szinte könyörgő hangon kérték a választókat, hogy szavazzanak, mégpedig igennel. Ez végül megtörtént, s még egyszer nem kell a politikusoknak hasonló próbát
