Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-30
27 megállapította, hogy az agrártámogatás odaítélése az Európai Unió előírásai szerint történt. Robert Fico azt is bejelentette, hogy büntetőjogi eljárást kezdeményeznek Simon Zsolt ellen, aki szerinte visszaélt hivatali jogkörével, amikor földművelésügyi miniszterként megszegte a közvetlen kifizetéseket szabályozó el őírásokat. vissza Lesze kettős állampolgárság Ukrajnában, és ha igen, miért nem? Felvidék.ma 20061029 15:49 Forrás: MR Nagy reményeket keltett a kárpátaljai magyarság körében a sajtóhír, hogy Ukrajna is csatlak ozott az állampolgárságról szóló európai konvencióhoz. Ezzel egy olyan törvényt ismert el, amely az ukrán állampolgárok számára is lehetővé teszi a többes, illetve a kettős állampolgárságot. Egyes elemzők szerint, aláírásával Viktor Juscsenko zöld utat ado tt a többes állampolgárságnak az országban, ám óvatosságra intenek Kovács Miklós, KMKSZelnök szavai. - Ukrajna is csatlakozott az állampolgárságról szóló európai konvencióhoz. Az erről szóló törvényt, amely az ukrán állampolgárok számára is lehetővé tesz i a többes állampolgárságot, a parlament szeptember 20án fogadta el, és október 10én Viktor Juscsenko államfő is aláírta. Vajon tényleg zöld úte a kettős állampolgárságnak Ukrajnában ez a charta? - Nem, a leglényegesebb ebben a kérdésben véleményem sz erint, hogy ne keltsünk hamis illúziókat az emberekben, hiszen itt mindenki a kettős állampolgárság ügyében zajlott népszavazás szemüvegén keresztül nézi a dolgot. Akkor mindenki szembesülhetett vele, hogy Ukrajna alkotmánya ezt nem teszi lehetővé, ennek m egfelelően, most sokan esetleg úgy foghatják fel, hogy ennek a nemzetközi egyezménynek az aláírása felülírná az eddigi ukrán álláspontot. Nem írja felül – mondta Kovács Miklós. - De alkotmányt módosítani csak akarat kérdése. - Így van, tehát én is, amiko r zajlott ez az egész vita, akkor két dologra helyeztem a hangsúlyt, arra, hogy lehet egyrészt módosítani az alaptörvényt is, de még inkább arra, hogy egy dolog a törvény, és megint más dolog a tényleges gyakorlat Ukrajna esetében. - Ukrajna nem toporog v alahol ennek a lehetőségnek a küszöbén? - Nem. Ha valaki abban reménykedik, hogy idáig ez nem volt lehetséges, és a charta ratifikációja után pedig lehetségessé vált, ez nem így van. Tehát ebben az esetben is úgy történt, hogy Ukrajna csatlakozott ehhez a chartához, de olyan módon tette ezt meg, hogy a jelenlegi viszonyok ezáltal ne változzanak meg. - Ez miért nem kötelezi Ukrajnát arra, hogy az elkövetkezőkben változtasson? - Ezeket a dokumentumokat a csatlakozó államoknak joguk van úgy elfogadni, hogy mindenféle megjegyzéseket és záradékokat tesznek hozzá. Ukrajna is egyszerűen így járt el, tehát megtette azokat a mindenféle észrevételeket és záradékokat, hozzáírta az elfogadó nyilatkozatokhoz, amely lehetővé teszi, hogy ehhez a chartához csatlakozzon, anélkül, hogy a jelenlegi rendszert meg kelljen változtatni. - Ez már egy bejáratott gyakorlat a nemzetközi világban? - Mindig is így volt. Az emberek hajlamosak arra, hogy csodákat várjanak olyan dolgoktól, amit kevéssé ismertek. Így van ez a tudománny al, lábra kap egy hír, és mindenki arra számít, hogy holnaptól a rák gyógyítható lesz, vagy művégtagokat fognak növeszteni a levágottak helyébe, mert nem elég tájékozottak ahhoz, hogy egyegy újdonságnak a realitását meg tudják ítélni, és ugyanez működhet a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban, hogy ugyan egy országban van egy jogrend, de hogyha csatlakozik valamilyen ilyen dokumentumhoz, akkor a dolgok megváltoznak, még hogyha elő is fordul, hogy Ukrajnából kiszorítják azt, hogy cserében a csatlakozásért valamiket megígért, akkor is hosszú átmeneti időről van szó, meg értelmezési procedúrákról, és még hogyha meg is változtatja a jogrendet , az korántsem jelenti azt, hogy ez a jogrend érvényesülni is fog. Jó példa erre az, ami a kisebbségek által beszélt nyelvek chartáját illeti, itt is az történt, hogy Szlovákiában, Romániában, más helyütt, olyan formában fogadták el ezt a dokumentumot, ahol a kisebbségi nyelvek hivatalos használata 20 százaléknyi lakosságaránytól kezdődik. Ukrajnának volt képe 50 százalé któl elfogadni, tehát egy olyan
