Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-30
12 Európában nem népszavazási téma a kormányprogram − Nagy visszhangot keltett az EUalkotmányt elutasító két referendum Népszava • 2006.10.30. Európában nem szokás kormányprogramról, annak elemeiről nép szavazást tartani. Az unió tagállamaiban magától értetődő, hogy a kabinetnek lehetőséget kell adni arra, hogy véghezvigye programját, s ha ez nem sikerül, a választók a következő parlamenti választáson fejezhetik ki elégedetlenségüket. A referendumok megta rtásáról az egyes országok alkotmánya általában részletekbe menően rendelkezik. Népszavazáson döntenek például az adott állam és az Európai Unió kapcsolatáról. Magyarországon 1989 óta – az úgynevezett négyigenes népszavazással együtt – mindössze öt refer endumot tartottak, ugyanakkor többtucatnyi népszavazási kezdeményezést indítottak el. Az öt közül három volt eredményes, kettő pedig eredménytelen. Időben is első volt a népszavazások közül az 1989. november 26i, amelyen gyakorlatilag eldőltek a rendszerv áltás még nyitott közjogi kérdései és a volt állampártot korlátozó intézkedései. 1989ben háromoldalú tárgyalások indultak meg a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), a hozzá kapcsolódó harmadik oldal (szakszervezetek, Hazafias Népfront) és az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei között. A tárgyalásokon rendezték a rendszerváltás jogi és politikai kérdéseinek többségét, néhány probléma ugyanakkor nyitott maradt. Közülük a legfontosabb az volt, hogy mikor töltsék be a viszonylag gyenge hatalmi mandátumm al felruházott köztársasági elnöki posztot. Az igazi kérdés az volt, a parlament válasszae meg az államfőt vagy pedig közvetlenül a nép. Éppen ezért a népszavazásra feltett első kérdéshez – "csak az országgyűlési választások után kerüljöne sor a köztársasági elnök megválasztására?” – a népszavazásról döntő országgyűlési hat ározat a szavazólapon a következő kiegészítést fűzte: "Amennyiben Ön igennel szavaz, azt támogatja, hogy a köztársaság elnökét ne a lakosság, hanem majd az Országgyűlés válassza meg, ha nemmel szavaz, akkor azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét k özvetlenül a lakosság válassza meg.” Az MSZMPvel folytatott Nemzeti Kerekasztaltárgyalásokon született megállapodást az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá; majd ezután a szabad demokraták aláírásgyűjtésbe kezdtek. Az államfő megválasztásáról szóló kérdéshez további hármat kapcsoltak. A népszavazáson mind a négy kérdésben az "igen” válaszok nyertek – innen a "négyigenes” népszavazás elnevezés is. Tucatnyi kezdeményezés Az 58 százalékos részvételi arányt azóta sem sikerült egyetlen népszavazáson sem meghalad ni, sőt az időben következő referendum – amelyet 1990. július 29én tartottak – éppen az alacsony, mindössze 13,98 százalékos megjelenési arány miatt lett eredménytelen. Ekkor a következő kérdést intézték a választókhoz: "Kívánjae Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” – ugyan a válaszadók 86 százaléka igent mondott, ám a választás a fenti okokból eredménytelen lett. A rendszerváltás utáni években tucatnyi kezdeményezés indult, ám egyik sem jutott el oda, hogy a felvetett kérdésekben ki is írják a népszavazást. Megfigyelhető, hogy míg a 90es évek elején elsősorban a közjogi berendezkedést érintő kérdésekben kívántak közvetlenül a néphez fordulni, később elsősorban gazdasági vagy kifejezetten politikai okokból nyúltak ehhez az eszközh öz. A parlament éppen ezért még 1990ben módosította a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvényt, amely a legfontosabb rendelkezéseket tartalmazta, majd még többször is változtatott rajta, mielőtt megszületett a ma is hatályo s – azóta egyébként szintén módosított – 1998as népszavazási törvény. Eredményesen zárult két másik, a Horn, illetve a Medgyessykormány által kezdeményezett későbbi népszavazás, bár a részvétel nem érte el az 50 százalékot. 1997. november 16án a felt ett kérdésre – "Egyetérte azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATOhoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?” – a válaszadók 85 százaléka igent mondott, de a részvételi arány csak 49,24 százalékos volt. Hasonló érdeklődés mellett zajlott le az idé n április 12én az EUcsatlakozásról döntő népszavazás. A feltett kérdésre – "Egyetérte azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” – a megjelentek 83,76 százaléka szavazott igennel, ám a részvételi arány mindössze 45,62 százalékos v olt.
