Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-27
17 Egy nagyváradi sportpálya visszaszerzésének ügyében ígért közbenjárást George Pataki (a képen), New York állam kormányzója azon a találkozón, amelyet ő kezdeményezett Tőkés László val - ezt maga a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke közölte csütörtökön az MTIvel. Tőkés elmondta: azon kívül, hogy az Erdélyben magánlátogatáson részt vevő Pataki tájékozódni akart az erdélyi magyarság helyzetéről, nem volt egyéb konkré t célja megbeszélésüknek. Szimbolikus értékűnek nevezte azonban, hogy az 1956os megemlékezés alkalmából Magyarországra látogató amerikai küldöttség vezetője Erdélybe utazott. A magas rangú vendég tiszteletére a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen re ndezett ünnepség résztvevői megemlékeztek a holokausztról, illetve - Tőkés szavai szerint - arról a vértelen genocídiumról, amely a magyarság ellen immár Trianon óta folyamatban van. A református püspök részletesen tájékozatta az amerikai politikust az ön álló erdélyi magyar egyetem létrehozására tett erőfeszítésekről, az autonómiáért folytatott küzdelemről, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács munkájáról, Románia EUcsatlakozásáról, valamint az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatásának helyzetéről. Tők és szerint George Pataki megígérte, hogy közbenjár a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának visszaszerzéséért. A püspökség a helyi tanáccsal áll konfliktusban azóta, hogy a városvezetői testület egy vitatott döntéssel a helyi o rtodox parókiának ítélte a területet. vissza Merre tovább, magyarság? Kárpáti Igaz Szó • 2006.10.26. A Magyarországon zajló események az érdeklődés középpontjában álln ak, s némileg háttérbe szorítanak egyéb, például a határon túli magyarság helyzetének javításával kapcsolatos kérdéseket. Ez, ha nem is jó, részben érthető. Az indulatok akár hetekighónapokig uralhatják a politikumot. Mivel az elmúlt években a politikai vezető elszalasztotta annak lehetőségét, hogy a határon túli magyarok kérdésében a parlamenti pártok valamilyen nemzeti minimumban megegyezzenek, a politikai "polgárháború" légköre maximum annak kedvez, hogy a jobb- és a baloldal egyaránt bizonygassa a ma ga koncepcióját, annak viszont nem, hogy akár egyikből, akár másikból valami a közeljövőben megvalósulhasson. Az idő pedig telik, márpedig az időpocsékolás éppen a magyarságnak árt a legjobban a Kárpátmedencében. Milyen érdekes: Brüsszelben, ahol e párt ok európai parlamenti képviselői "szem előtt vannak", képesek a közös cselekvésre a határon túli magyarság érdekében. Magyarországon ez már nem megy, az utóbbi években sehogysem. Olyannyira nem, hogy a pártérdek egyre többször nemhogy a nemzeti érdek (amel yet sok magyar politikus csupán tartalom nélküli fogalomnak tekint), hanem a magyar államérdek fölé emelkedik. Az emelkedő állam – emelkedő nemzet teória szép, csakhogy a nemzet nem képes a felemelkedésre az állam és annak segítése nélkül. Az, hogy nemré g Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem volt hajlandó négyszemközti tárgyalásra Robert Fico szlovák kormányfővel, mivel szerinte az álláspontok között óriási szakadék tátong, igaz és jogos. Ugyanakkor ezt jelentősen beárnyékolja, hogy Gyurcsány (és ebből a s zempontból mindegy, hogy milyen belpolitikai megfontolásból) 2004. december 5én arra biztatta a magyar állampolgárokat, hogy nemmel szavazzanak a határon túli magyarok magyar állampolgárságára. S amikor utólag kiderült, az elmúlt 1,52 évben hazudott, szi nte senki sem említette meg, hogy ez az akkori szerepvállalására is igaz. Nem bocsánatkérésre van szükség. Adják meg a magyar állampolgárságot letelepedési kötelezettség és szavazati jog nélkül. S mivel nyilvánvaló: az MSZP és az SZDSZ fél a határon túliak esetleges voksaitól, a Fidesz pedig lehet, hogy arra játszana, meg kell találni ezek szavatolásának szabályozott módját. (Azzal kapcs olatban pedig, hogy a határon túl is vannak, akik az egységesülő Európa, az integráció okán nem látják a magyar állampolgárság megadásának szükségességét és értelmét, hangsúlyoznám: ha valakinek valami nem kell, ne kérje, más igényének jogossága attól még nem vonható kétségbe!) Az elmúlt 16 évben komoly segítséget nyújtott az anyaország a határon túliaknak, s lépett a nemzet határokon átívelő egyesítése terén, ám az egyik legfontosabb: a magyar állampolgárság megadása elmaradt. S a határon túl is, az érin tett államokban komoly eredményeket értek el, ám a legfontosabb: az autonómia kivívására nem került sor. Azaz a helyzet javulásában az igazi áttörésre még nem került sor. Mindkét esetben elhangzott már: közelebb vagyunk mindkettőhöz, mint 16 éve. Ez igaz, de nem tudjuk, hogy mennyire közel. Ennek ellenére a jelenlegi támogatási rendszer racionalizálása mellett ez az a két terület, ahol (a már annyiszor emlegetett, s oly sokszor