Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-26
27 2004 m árciusában Medgyessy Péter akkori kormányfő közös EPlistára tett javaslatai miatt az Európai Parlament (EP) aggodalmának adott hangot. Szájer József, a Fidesz külpoltikusa akkor azt mondta, a javaslat elfogadásával újabb megszégyenülés érte Magyarországot . "Bízom benne, hogy ez a figyelmeztetés eljut a miniszterelnökhöz is, és minél előbb lekerül a napirendről ez a kérdés Magyarországon" - tette hozzá. A Medgyessyjavaslatot bíráló módosítást eredetileg Elmar Brok szóban tette meg, a plenáris szavazás előt t pedig Philippe Morillon francia tábornok, az Európai Néppárt képviselője nyújtotta be. HansGert Pöttering, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti csoportjának elnöke "politikailag abszurdnak" minősítette az akkori kormányfő javaslatát. Mint ismert, Pötteri ng rendszeres vendége a Fidesz rendezvényeinek. Máskor is segítettek az európai néppárti képviselők a Fidesznek, hogy belpolitikai harcait megvívja. Pedig az uniós testületeknek nem feladatuk, hogy állást foglaljanak egyegy tagállam belpolitikájának fej leményeiről. Az Európai Néppárt vezetése az elmúlt hetekben például néhány napon belül kétszer is túllépte illetékességi körét, lemondásra szólítva fel a legitim magyar kormányt. Gyurcsányt is lemondatnák Az EPP elnöksége első alkalommal szeptember 19én , az öszödi beszéd hangfelvételének nyilvánosságra kerülését követően szólalt meg, de nem azért, hogy a budapesti erőszakos cselekményeket elítélje. Az EPP elnökségét - fejtették ki nyilatkozatukban - "sokkolták" Gyurcsány Ferenc kijelentései. A magyar min iszterelnök által elismert politikai hazugságokat a Néppárt - mint Wilfried Martens, az EPP elnöke a nyilatkozat ismertetésekor hangsúlyozta - "az alapvető európai értékek elleni támadásként" értékelte, s közölte, ezzel a magyar kormány "elveszítette szava hihetőségét és politikai legitimációját". (1984ben egyébként Kádár János vendége volt Wilfried Martens. 1987ben, amikor visszahívta, e szavakkal üdvözölte a kommunista vezetőt: "Ragyogó emléket őrzök erről a látogatásról mind a fogadtatás melegségét, min d pedig azoknak a megbeszéléseknek az érdekességét tekintve, amelyet a magyar kormány különböző tagjaival és különösképpen önnel folytattam.") Az Európai Szocialisták Pártja, amelyet az EPP állásfoglalásra szólított fel, ezután azt tanácsolta a magyar ko rmányfőnek, ne vegyen tudomást a lemondását követelő jobboldali felszólításokról. Az Európai Unió soros finn elnöksége sem csatlakozott a néppárti vezető nyilatkozatához, mivel közölték: a Magyarországon történteket egy tagország belügyének tekintik, s ugy anígy vélekedett az Európai Bizottság szóvivője is. Az Európai Néppárt azonban nem vette magára az uniós vezetés intelmeit, mivel október 2án, a magyarországi önkormányzati választások eredményeinek ismeretében, ismét kinyilatkoztatták: a magyar kormány nak távoznia kell. Martens közleménye szerint a Fideszgyőzelem azt mutatja, a magyar lakosság elveszítette a miniszterelnökbe és a kormánykoalícióba vetett bizalmat. Martens állásfoglalását egyszerűen "komolytalannak" minősítette Poul Nyrup Rasmussen, aki nem értett egyet az önkormányzati választások és a parlamenti választások szerepének összemosásával. Az EP liberális frakciójnak vezetőjét, Graham Watsont is meglepte, hogy a néppárti vezetők a Fideszhez csatlakozva a magyar kormány lemondását sürgették. Almuniát sem kímélte a Fidesz Az Európai Parlament szeptember 25i plenáris ülésén is példa nélküli vita bontakozott ki a magyar helyzetről, amikor a fideszes Szájer József, a magyar néppárti delegáció vezetője a magyar kormányt lemondásra felszólító nép párti közleményre hivatkozva elítélte ugyan az erőszakcselekményeket, ám szolidaritásáról biztosította a kormány ellen tüntetőket. Martin Schulz, az EP szocialista frakcióvezetője volt az ugyanakkor, aki támogatásáról biztosította a magyar kormányt, mondvá n, a miniszterelnök bátran kimondott olyasvalamit, amit korábban más, így az ellenzék sem mert kimondani. A Fidesz EPképviselői korábban a konvergenciaprogram brüsszeli elfogadásakor is különféle vádakkal álltak elő. Becsey Zsolt egyenesen Joaquín Almun iát, a pénzügyekben illetékes spanyol EUbiztost támadta, azt állítva, hogy "politikai szivességet" tett a magyar szocialista kormánynak azzal, hogy nyolc hónap türelmi időt adott a konvergenciaprogram kiegészítésére. Almunia visszautasította a fideszes ál lításokat, mondván, hónapok óta ismert volt a magyar tervezet elbírálásának menetrendje és munkájukat szakmai alapon végezték. A biztos elleni fideszes vádakat az EP plenáris ülésén Szájer József is megismételte.
