Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-24
11 Nem reagált eddig a miniszterelnö k, Robert Fico vezette Smer – Szociáldemokrácia. Mivel nem határolódott el a szalonképtelennek és szélsőségesnek számító Slotától, az Európai Szocialisták Pártja a napokban tíz hónapra felfüggesztette a Smer tagságát. vissza MH/MTI Aggasztó a kormány magyarságpolitikája 2006. október 24. (9. oldal) Zsebők Csaba A Gyurcsánykormány által meghirdetett nemzetpolitikai koncepció merőben új, felettébb kedvezőtlen helyzet et teremt a magyar – magyar kapcsolatokban. Erről nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke. Úgy látja a felvidéki politikus, a magyar nemzetpolitika hanyatlása a Medgyessykormánnyal kezdődött; a felfelé ívelő ág ugyanis egészen 2002ig tartott. Duray szerint ennek a 12 évnek a nemzetpolitikai mérföldkövei voltak: Antall József emlékezetes kijelentése – miszerint ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni – , a Határon Túli Magyarok H ivatalának a megalakítása, a Hornkormány alatt az első magyar – magyar csúcstalálkozó összehívása, majd Orbán Viktor miniszterelnöksége idején a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) elindítása és a státustörvény megalkotása. 2002 legelején kezdte az MSZP az ad dig elfogadott magyarságpolitika ellen ható kampányelemeit alkalmazni, mint a minap kiderült, feltehetőleg Gyurcsány Ferenc és köre sugallatára. A Medgyessykormány megalakulása után pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a két baloldali kormánypárt azon politikus ait, akik valóban jól értenek a határon túli magyar kérdéskörhöz, nem helyezték meghatározó kormányzati pozícióba. Az addigi magyarságpolitikai paradigma megszüntetésének igénye Gyurcsány Ferenc hatalomra jutása után azzal vált egyértelművé, hogy az MSZP é s az SZDSZ a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáskor a nemre buzdított. Eddig a mozzanatig a magyarországi balliberális oldal legalább a látszatra ügyelt, hogy fenn akarja tartani a folyamatosságot; nem véletlen, hogy a referendum előtt, 2004 novembe rében csődölt be teljesen a Máért. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető alelnöke tartalmi szempontból megdöbbentőnek értékeli a második Gyurcsánykormány által kidolgozott, nem egészen ötoldalas (!), A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszer e című dokumentumot. A megalázóan elnagyolt tervezet készítői olyan fogalmakat használnak, mintha egy teljesen másik világban gondolkodnának, mellőzve az elmúlt 1618 év magyarságpolitikai előzményeit. Duray tudja, hogy az anyagot mely kormány közeli szaké rtők dolgozták ki, ezért szerinte nem hozzá nem értésről beszélhetünk, hanem a kabinet tudatos tervezéséről vagy talán – ez a legrosszabb forgatókönyv – a káoszteremtés igényéről. Kérdésünkre, miszerint e súlyos vádakat mi támasztja alá, a felvidéki politi kus elmondta, hogy 1990 óta a nemzetpolitikának két szimbolikus eleme van, mégpedig a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány. Az elmúlt másfél évtizedben ugyanakkor rendkívül fontos szerepet töltött be a határon túli magyar fiatalok anya országi képzésében a Márton Áron Szakkollégium, amelyet Gyurcsány Ferencék szintén meg kívánnak szüntetni. Ezen intézmények felszámolása mutatja azt, hogy a jelenlegi magyarországi kormány a rendszerváltás előtti korszakhoz, a kádári – grószi hagyományokhoz kapcsolódik az egyetemes magyarságot illetően is. Szimbolikus erejű, hogy Gyurcsányék törlik Márton Áron és Illyés Gyula nevét a magyar – magyar kapcsolatok szótárából, nem csoda, hogy még a magyarországi baloldallal hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló Mark ó Béla RMDSZelnök is elfogadhatatlannak tartja ezt. A puha diktatúrát idéző kormányzati koncepció és magatartás különösen veszélyes, hangsúlyozza Duray, hiszen a gyurcsányi „új nemzetpolitika” nem képes egységben látni és láttatni, illetve kezelni a nemze tet. Az egyetlen, annak idején nagy nehezen létrehozott összmagyar intézmény, a Máért megszüntetésével a budapesti hatalom deklarált módon meg akarja osztani az egyetemes magyarságot, sőt nemcsak az egyes nemzetrészeket kívánja kijátszani egymás ellen, han em még egy adott nemzeti közösség bizonyos képviselőit is. Erre utal, hogy a Gyurcsánykormány olyan konzultációs rendszert próbál kialakítani, amelyben az egyes magyar érdekvédelmi szervezeteket egymástól elválasztja, és külön kezeli. Ez a paternalista me gosztás ékes példája, állítja Duray Miklós. Szerinte a budapesti kormány különkülön akarja vazallusává tenni az egyes szervezeteket, megbontva a közös gondolkodást, csírájában elfojtva az együttes fellépést. A szlovákiai magyar politikus azért is felmérhe tetlenül károsnak véli a Magyar Állandó Értekezlet felszámolását, mert a Szili Katalin által kezdeményezett és már többször összeült Kárpátmedencei M agyar Képviselők Fóruma (KMKF) sem képes pótolni azt, mivel különböző dimenziókról van szó. A KMKF ugyanis parlamenti, a Máért pedig kormányzati dimenzió. Az utóbbi azért szűnik meg, mert zavarja Magyarország jelenlegi miniszterelnökét, hogy olyan testület et
