Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-19
17 vízumkérelmében megadta. Amíg ez az arány nem megy le három százalékra, addig nem törlik el a vízumkényszert - mondják. De vajon tude a magyar kormány tenni azért, hogy állampolgárai fegyelmezettebbek legyenek? - A dol og ennél némiképp bonyolultabb, hiszen ez egy folyamat, melynek során az amerikaiak már számtalan könnyítést adtak a magyar kormány folyamatos tárgyalásai nyomán. Két fontos mutató létezik. Az egyik az ön által említett "túltartózkodás", melynek kapcsán cs ak annyit tehetünk, hogy felhívjuk az állampolgárok figyelmét: ha valaki egy bizonyos időszakra kéri a vízumát, akkor ne maradjon tovább. Inkább kérje eleve hosszabb időszakra a vízumot. Ez állampolgári tudatosság kérdése. De van egy másik mutató is, amely et már nehezebb kezelni. Ez a visszautasítási ráta, vagyis annak aránya, hogy az amerikaiak hány vízumkérelmet utasítanak vissza. Ez az arány folyamatosan csökken, azaz közeledünk a vízummentességhez. De az egész vízumügy nehéz kérdés, ráadásul a döntés ne mcsak az amerikai kormányon múlik, hanem igen nagymértékben a szenátuson is. Tudnunk kell, hogy mindez a terrorizmus elleni amerikai küzdelem kereteibe illeszkedik, s nem Magyarország ellen irányul. Minden esetben nagyon megnézik, kit engednek be az ország ukba. Washingtonban mindig azt kérik: értsük meg Amerika szempontjait, és ők is igyekeznek megérteni a mieinket. Az Európai Unió mindenesetre foglalkozik az üggyel. Szoros együttműködés kezdődött a visegrádi négyek és a balti országok között, hiszen új tag országként mindegyikük érintett. Az Európai Bizottság is megfogalmazta azt az igényt, hogy vízumszempontból az egész Európai Uniót egységesen kezeljék. A jövőben talán ennek is meglesz a hatása. - Közvetlenül EUcsatlakozása előtt a szlovák állam még eur ópai módon bánt a magyar kisebbséggel. Amióta azonban "birtokon belül" van, és amióta megtörtént a kormányváltás, sokkal rosszabb a helyzet. Nem fenyeget ilyesmi Romániával kapcsolatban is? - Hadd árnyaljam egy kissé a szlovákiai helyzetet. A Magyar Koalí ció Pártja nyolc évig volt kormányon, ám két évvel az európai uniós csatlakozás után jött a kormányváltás és a felállás megváltozott. A kormányba bekerült egy radikális nacionalista párt, és ezzel összefüggésben felerősödött a magyarellenesség és általában az idegenellenesség, az ellenérzés a romákkal és a németekkel szemben, a homofóbia stb. Az Európai Unióban ez nagyon élénk reakciót váltott ki. Az Európai Szocialisták Pártja felfüggesztette a fő szlovák kormánypárt, a Smer ideiglenes tagságát, mégpedig p ontosan az említett koalíciós partnere miatt. Barosso úr, az Európai Bizottság elnöke az ügy kapcsán nagyon világosan megfogalmazta az európai értékeket, illetve az Unió szlovák kormánnyal szembeni elvárásait. Hiszem, hogy ennek jelentősége van: mindez azt mutatja, hogy az Európai Uniónak megvannak a maga eszközei. Hogy ez Románia szempontjából mit jelent? Azt hiszem, nem lehet egyenlőségjelet tenni Szlovákia és Románia közé. Némiképp más a Romániában élő magyarok helyzete is. Talán önmagában is van jelentő sége annak, hogy Romániában az RMDSZ kormányon van, és reméljük, hogy ez így is marad. Márpedig nyilvánvalóan más a magyar kisebbség helyzete, ha pártja része a kabinetnek. De még ha nem is ez a helyzet, a magyaroknak erős parlamenti képviseletük van, ami önmagában is fontos tényező lehet. De ezen túl Szlovákia kapcsán látható, hogy az Európai Unió számára egyáltalán nem mindegy, mi történik tagországaiban. Ennek önmagában is meglehet a hatása Romániára. - Térjünk vissza Szlovákiára! Egy ideig még nem vol t világos, kivel lép koalícióra Fico. Nem lehetséges, hogy a magyar és az európai diplomácia elszalasztott egy pillanatot, amikor még hathatott volna rá, amikor még megakadályozhatta volna Slota pártjának kormányra kerülését? - Ez nagyon nehéz kérdés, his zen a kormányalakítás alapvetően belügy. Az ilyen esetek kezelésére az Európai Unión belül különböző próbálkozások vannak. Amikor Ausztriában Jörg Haider pártja bekerült a kormányba, az EU az elszigetelést választotta. A tanulság akkor az volt: nem biztos, hogy ez célravezető. Mindenesetre Robert Ficóéknak emlékezniük kellett az Ausztria elleni szankciókra, mikor Jan Slotáékkal a koalíciót megkötötték. Tudhatták, hogy a dolgot nem hagyja szó nélkül sem az Európai Parlament, sem pedig általában az Európai Un ió. Ennél direktebb módon egy koalíciókötést nem lehet befolyásolni. Azzal, hogy egy ország belép az Európai Unióba, elvállal egy értékrendet is, melynek van szabályozó szerepe. Nem gondolom, hogy valamiféle közvetlen beavatkozás lehetséges lenne. - Mi a véleménye arról, hogy a nyitrai ügyészség elutasította Malina Hedvig panaszát, melyet a diáklány azért tett, mert a rendőrség azzal vádolta, hogy az egész verésügyet csak kitalálta?
