Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-03
18 reskedelmi, ipari és hajózási kamarák, alapítványok és egy e sületek, fiatalság, nők helyzetének javítása, kiskorúak védelme, sport, reklám és előadások, kaszinók, statisztikák. Az aut o nóm rendőrség 1983tól működik Általában véve elmondható, hogy a magasabb technikai színvonalat, nagyobb keresletet képviselő iparágakba nagyobb mértékben áramlott a külföldi tőke, mint a többi spanyol régióban. Ezen kívül azok az iparágak, ahol nagyobb mértékben va n jelen a külföldi tőke, exportintenzíve b bek, mint a többi iparág. Katalóniában is, csakúgy, mint az ország egészében, az ipar mellett a szolgáltatásipénzügyi szektorba áramlott a legtöbb külföldi tőke ((ÉltetőHercsuth 2003(). A legn agyobb számban német és japán cégek telepedtek meg itt. A spanyol állam nemcsak jogköröket adott át a katalán autonómiának, hanem a tartomány jelentős pénz- és ad ó- ügyi önállóságot is kivívott magának. A régiók pénzügyeit az 1980as Autonóm Régiók Finanszírozásáról szóló törv ény szabályozza. Az auton ó mia a magára vállalt szolgáltatások fedezésére részesedik az állami bevételekből és rendelkezik a Madrid által átengedett adó k kal – ez a legfontosabb forrás. A régi szabályozás szerint adóbehajtásra a regionális kormány csak b izonyos tevékenységek után és csak korlátozott területeken jogosult. Ilyen például a szerencsejáték vagy az adásvételi és örökségi illetékek. Ezek köre fokozatosan bővült. Második körben – ezek a speci á lis források – Katalónia pótdíjakat vethet ki az állam i adókra, kölcsönöket vehet fel, szolgáltatások díját és különféle bírságokat in- kasszál. A harmadik csoportba a Területközi Kompenzációs Alap (TKA) jutt a tásai tartoznak. A TKAt a területi egyenlőtlenségek korrigálására hozta létre a központi költségvetés , mely a lakossá g szám, a terület nagysága, a munkanélküliek aránya, a népsűrűség és a migráció eltérései alapján végzi az elosztást. Eleinte a regionális kormány nem kapott feladatainak bővülésével elegendő költségvetési forrást, így a tartomány költsé gvet ési deficitje és adósságállománya jele n tősen megugrott. Ezt 1993ban és 1996ban korrigálták. Addig az összes adót át kellett utalni az államkasszának, amely aztán végrehajtotta a redisztribúciót. A reform nyomán 1993tól az adók 15%át, 1996tól 30%át már önállóan adminisztrálhatta Katalónia – amely azért is gy akorol nyomást a minél nagyobb pénzügyi önállóságért, mert nettó befizetője a spanyol büdzsének. A 2002ben elfogadott költségvetési szabályozás szerint a helyi személyi jövedelmi adók 36, az áf abevételek 35, a dohány, alkohol- és kőolajszármazékok utáni adóbevételek 40 százalékát közvetlenül használhatják fel (Sipos 2005). • Megosztott kompetenciák a központi állam és Katalónia között Gazdaság, a jog, az oktatás, a telekommunikáció az egészs égügy területe; büntetésvégrehajtás, munkaügy, szell e mi és ipari tulajdon védelme, kereskedelmi csatornák kijelölése, súly- és egyéb mértékek, nemzetközi vásárok, állami múzeumok, archív umok és könyvtárak, kikötők és repülőterek, közbiztons á got érintő jog körök A katalán kormány további önállóságért harcolt: ez tükröződik a több mint kétéves politikai vita során előbb a barcelonai, majd a madridi parlamentben megszavazott, az 1978as statútumot felváltó új autonómiaalaptörvényben. A szöveg alkotmánysért és vádja miatt m e net közben is módosult – a kifogás úgy szólt, hogy Katalónia az adózás magához vonásával, illetve önálló igazságügyi szerveivel nag ymértékben gyengítené a központi áll a mot. Barcelona azzal érvelt, hogy – nem utolsó sorban az ETA lecsende sítésének szándékával – a másik autonóm ta rtomány, Baszk föld megkapta az adóbeszedés jogát. Hogy a pénzből mennyi jut Madridba, az a központi kormán yzattal kötött megállapodással dől el. A katalán politikusok azzal érveltek, hogy a disz k rimináció tiltása az EU egyik alapvelve: vagyis nem járja, hogy az egyik au tonóm tartomány előnyöse b ben adózik, mint a másik (Budapest Analyses 2006) .
