Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-16
12 ettől egy demokratikus ellenzéknek világosan el kell határolnia magát. Nem lehet a rasszizmusból csak egy kiskanálnyit enni, utána pedig túrós csuszát - az nem megy együtt. Én az életemet kétszer köszönhetem Nagy Imrének. '53ban kihozott az internálótáborból, '56ban pedig, ha lett volna az a támadás a Corvin köznél, amit a szovjetek akartak, akkor százával, ezrével ölték volna meg az embereket, és talán engem is. Ezért mélyen elítélem azokat, akik valaha mocskot szórtak erre a forradalomra, a magyar társadalmat félrevezették, ma pedig föllépnek, mint '56 eszméinek zászlóvivő i, és egy demokratikusan választott kormány ellen agitálnak. Nem akarok neveket mondani, mindenki tudja, hogy kikről beszélek. Ez nem tesz jó benyomást külföldön sem. Lehangoló látni, hogy '56 belső lényegét, tisztaságát mennyivel jobban értékelik Nyugaton , mint itthon. "Nem én voltam a Fehér Könyv szerkesztője" A Népszabadság szombati számában Szászi Júlia az '56os "Ausztriai könyváradat"ról szóló anyagában új könyvemmel kapcsolatban két valótlan állítás szerepel - kérte Paul Lendvai az alábbiak közl ésére lapunkat: Magyarországot 1957. január 12én (s nem februárban) hagytam el, mint az Esti Hirlap külpolitikusa. Varsói meghívásra (s nem hivatalos kiküldetésben), és február 4én kértem menedékjogot Bécsben. Mindezt részletesen elmondtam németül írt és magyarul is két kiadásban ("Feketelistákon" 1997 és "Határátlépés" 2002) megjelent önéletrajzomban. A magyar kiadás 173. oldaláról idézek: "Szirmai egy napon fél tucat más újságíróval együtt behívatott a Tájékoztatási Hivatalba, hogy megbeszéljük az ťelle nforradalmi eseményekrőlŤ készítendő Fehér Könyv szerkesztését (Nagy Imre peréről akkoriban még nem volt szó), s megkért, hogy nézzem át és állítsam össze az addig gyűjtött külföldi sajtóanyagokat. Bizonyára gyávaságból és opportunizmusból nem mondtam azon nal nemet, s néhány órát eltöltöttem azzal, hogy átnéztem és országok vagy nyelvterületek szerint szétválogattam az MTI által rendelkezésre bocsátott újságcikkeket. Ez volt az egyetlen rövid ťvendégszereplésemŤ Szirmai propagandacsoportjában. Később teendő imre és egy küszöbönálló külföldi utazásra hivatkozva sikerült lemondanom a további megbeszéléseket. Annak ellenére, hogy a hazugságoktól hemzsegő kötetekhez semmi közöm nem volt, máig is szégyellem, hogy egyáltalán - valószínűleg gyávaságból - szóba állta m a szervezőkkel". Szászi állítása, hogy "A Kádárféle Fehér Könyv egyik szerkesztője" voltam, tehát hazugság. vissza Összefogást Székelyföldért - Erdélyi ellenzékéhez fordult Markó Béla, az RMDSZ elnöke Népszabadság • T ibori Szabó Zoltán • 2006. október 16. A székelység egysége és önállósága mellett foglaltak állást vasárnap Agyagfalván annak az ünnepségnek a résztvevői, akik az 1506os Székely Nemzeti Constitutióra és az 1848as Székely Nemzeti Gyűlésre emlékeztek. A rendezvényre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) valamennyi erdélyi magyar szervezet vezetőit meghívta, így a Székely Nemzeti Tanácsét (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsét (EMNT) is. A helyi székely tanácsok képviselői meg is jelentek, Tőkés László püspök, EMNTelnök és Csapó József SZNTelnök azonban távol maradtak. Tőkés a meghívót későn kapta kézhez, Csapónak a szervezők nem adtak lehetőséget beszéde elmondására. Felszólalt viszont Markó Béla RMDSZelnök, olyan programot sürgetve, a mely újabb évszázadokra megtartja a magyarokat Erdély földjén, és amely lehetővé teszi, hogy egyenlőségben és tisztességben éljenek együtt más nemzetekkel. Az RMDSZ elnöke nagy eredményként értékelte, hogy majdnem félmillió hektárnyi erdőt sikerült vissz aszerezni, de felhívta a figyelmet arra, hogy összefogás híján a visszakapott tulajdon "könnyen kicsúszhat" a székelység kezéből. Összefogásra nemcsak a gazdasági felemelkedés, hanem a kulturális és a területi autonómia kivívása érdekében is szükség van. A z autonómia szerves részét képezi, hogy a "pénzeket nem Bukarestben kell elosztani: Székelyföldön a helyiek jobban tudják, melyik utat, melyik iskolát kell javítanifejleszteni. Az autonómia megvalósítása érdekében Markó széles összefogást sürgetett, egy üttműködést ajánlott civil szervezetekkel, egyházakkal, értelmiségiekkel, ifjúsági szervezetekkel, és a szövetségen kívüli magyar szervezetekkel, beleértve az EMNTt és az SZNTt is. vissza
