Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-16
10 Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke (arra hivatkozva, hogy későn kapta kézhez a meghívót), sem Csapó I. József, az SZNT elnöke, aki azért maradt távol, mert a kötött program szervezői nem adtak módot beszédének elmondására. Ettől függetle nül a gyergyói és más településekről elküldték képviselőiket a helyi székely tanácsok. Székelyruhás gyermekek és huszáregyenruháslovas férfiak sorfala között, RMDSZes tisztségviselők, parlamenti és önkormányzati elöljárók, illetve egyházfők és civil sze rvezeti vezetők foglalták el helyüket az agyagfalvi emlékmű előtt. Házigazda minőségében Farkas Márton, Bögöz polgármestere nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében a székelyek Rákosmezejének titulálta Agyagfalvát, és kiemelte a Szövetség jelenlétének szüksé gességét "ott, ahol a döntések megszületnek". Markó Béla a megemlékezés mellett a jövőtervezést emelte ki. "Sem Erdély, sem ezen belül a Székelyföld nem fejlődik úgy, ahogy kellene, még mindig szegény ez a nép... Sem Bukarest, sem Budapest, sem Brüsszel tálcán nekünk jólétet, biztonságot, önállóságot nem fog hozni. Ezt csak a székelység vívhatja ki magának!" - fogalmazott az RMDSZ elnöke. A székely székek nevében felszólaló polgármesterek - Török Sándor, Albert Álmos, Ráduly Róbert, Laczkó Albert Endre, P éter Ferenc és Benyovszki Lajos - szintén az autonómia érdekében történ ő összefogás szükségességét emelte ki. Részletek Markó Béla agyagfalvi beszédéből. (...) Erről kell ma beszélnünk, az összefogásról! Mert lehet panaszkodni, lehet lemondóan legyinteni, de vajon nem éppen az ellenkezőjére taníte Agyagfalva példája? A szé kelyek régebb sem voltak többen, mint most, régebb sem tetszett sokaknak a Székelyföld önállósága, sokan akarták elvenni a székelyek szabadságjogait, meg is tették időnként, de mégis azt kell mondanom, és ne lepődjék meg senki ezen, hogy: a székelység tört énete tulajdonképpen egy sikertörténet, egy folyamatos győzelem a mostoha körülményeken. (...) A székelység megmaradásának receptje pedig szerintünk egyszerű: egység és önállóság. Ha ezt a két célt érvényesíteni tudjuk, megmaradunk és gyarapodni fogunk. (. ..) Egyszer, egyetlenegyszer volt egy nagy megingás az egységben éppen itt Agyagfalván, éppen 1848ban, amikor a magukat radikálisnak nevezők siettek a harcba, a magukat mérsékelteknek nevezők pedig azt mondták, várjatok még, nem vagyunk felkészülve. Ugy e, milyen érdekes: akkor is voltak radikálisok és mérsékeltek. Akkor sem az volt köztük a vita, hogy szembe kelle fordulni az osztrák elnyomással, hanem hogy miként kell ezt tenni. Végül is mindegy, hogy kinek volt igaza, mert azáltal, hogy nem tudtak öss zefogni, az egész székelység szenvedett véres vereséget Szászrégennél. De ez a kudarc mindenkit kijózanított. (...) Lecke volt ez az összefogásról, és bízom benne, hogy ezt a leckét megtanultuk mindörökre, bízom benne, hogy amennyiben egyet akarunk, márp edig egyet akarunk, méltó jövőt a székelység, a magyarság számára, akkor lehetünk éppen radikálisabbak vagy mérsékeltebbek, de össze tudunk fogni. Az RMDSZ ezt az összefogást ajánlja mindazoknak, akik úgy érzik, hogy közösen kell dolgoznunk a közös jövőért . Civil szervezetekkel, egyházakkal, az értelmiségiekkel, az ifjúsági szervezetekkel, de az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Gyertek, dolgozzatok velünk a Székelyföld autonómiájáért! Hiszen ez a cél! Az autonómia! (...) Nem túl hangos, a beszédet és a tapsokat elnyomni nem képes bekiabálásokkal próbálták id őnként megszakítani Markó Béla RMDSZelnök, miniszterelnökhelyettes beszédét tegnap délután Agyagfalván. Árpádsávos zászlókat lobogtató, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) jelvényét és "Magyar ellenállás" feliratú fekete pólót, illetve bőrdzse kitbakancsot viselő, kopaszra nyírt fiatalok hurrogtak Markó Béla beszéde közben. Csapó I. Józsefet, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét éltették, és A letiltott színpadi beszéd című, Csapónak a rendezvényen felolvasásra szánt beszédének szövegét oszt ogatták a tömegben. vissza A csodálatos kilátástalanság forradalma volt - Paul Lendvaival '56 tabuiról beszélgettünk a Kossuth tér sarkán Népszabadság • Bugyinszki György • 2006. október 16. Forradalomról tabuk nélkül - 1956 címmel jelent meg a közelmúltban Paul Lendvai új könyve. Az '57 óta Ausztriában élő újságíró a németül és angolul is olvasható kötet kapcsán beszélt lapunknak az ötvenéves múlt arcairól, és az ünneplést nehezítő, "deprimáló" jelenről.
