Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-14
15 Visszatérve az autonómianépszavazáshoz: Albert Álmos nem sok értelmét látja egy belső referendum megszervezésének. A közigazgatási törvény sem engedte az önkormányzatok társulását, de a jogszabály módosításával elhárult ez az akadály, lám, most társulhatnak a székelyföldi önkormányzatok a régió gazdasági fejlesztéséért, a sepsiszentg yörgyi tanács épp a hónap végén sorra kerülő ülésén tűzi napirendre vonatkozó határozattervezetét, a népszavazással is kell tehát várni a törvényes lehetőséget – fejtette ki véleményét Albert Álmos. vissza Az RMDSZ vezérkara a korrupció sokarcú percipiálhatóságáról Erdély.ma [ 20061014 - 15:34:30 ] Forrás: Bagoly Zsolt, megjelenés előtt az Erdélyi Naplóban. A korrupciót gyökerestől? Nehéz! „Összegyűltünk, hogy ne legyünk szerteszét” – tapintott rá a hétvégi RMDSZcs úcs által levezényelt kolozsvári fórum lényegére az egyik felszólaló a maga során. A rendezvény a Korrupcióellenes harc és a jogállamiság címet képviselte, és bevallottan azt a célt szolgálta, hogy a párt próbálja elfogadtatni a korrupcióellenes harc parla menti alakulásával kapcsolatos álláspontját, mert vezetői ráébredtek: nemcsak a román sajtó és civil szféra – tehát eddigi viszonylagos támogatóik – hanem az erdélyi magyar társadalom sem érti, miért menetelnek együtt ismét a PSDvel, újításként a PRMvel, valamint valószínűleg megszokásból és elvi alapon a konzervatívokkal. Előrehozott választások előjátékaként pedig nem árt a hasonló megengedő leereszkedés azok közé, akik nem értik az ilyesmiket. A nemes ürügyet pedig – ahogy a cím is mutatja – a román ne mzetállami jogállamiság, az emberi jogok és általában az igazságosság csillapíthatatlan féltése képezte. Mint ismeretes, a feddhetetlenségi ügynökség törvényének parlamenti vitája során az RMDSZnek köszönhetően a jogszabályból azok az elemek kerültek ki, amelyek hatékony eszközzé alakították volna a törvényt. Úgy tűnik: a módosítások az RMDSZ vezető köreinek törvénytelenül szerzett vagyonát próbálják tisztára mosni. A román társadalom és sajtója az RMDSZt a demokrácia és a jogállamiság egyik előfutárána k tartotta, ez most változóban van. Hogyan sikerült ezt az RMDSZnek elérni e kérdés kapcsán? – fogalmazta meg a VKMM (viszonylag kellemetlen, de még megengedhető)kérdések legegyenesebbikét a beszélgetést vezető Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság és a budapesti Népszabadság munkatársa, megemlítve, hogy Renate Weber civil szervezeti aktivista is úgy értékelte az RMDSZ szerepvállalását ezügyben, hogy neki köszönhetően „egy nagy hiábavalósággá vált” a Feddhetetlenségi Ügyészség ügye. Válaszában Takác s Csaba ügyvezető elnök azt a sajátságos álláspontot hangoztatta, hogy az RMDSZ elvi alapon politizál, ennek fényében pedig a legfontosabb a (román nemzetállami) jogállam, amit veszélyeztetne a törvénytervezet azon része, mely az illetékeseket feljogosítja , arra, hogy pótcselekvések helyett valóban nézzenek a tolvajgyanús polgárok körme alá. Mert hát „mit ér egy ország, ahol nincs korrupció, de diktatúra van?” – tette fel a fórum dilemmáját képező költői kérdését, majd némiképpen meg is válaszolta azt: „Nem kell magyarázkodnunk jogállam versus korrupció kérdésében.” Varga Attila képviselő, a Képviselőház Emberjogi, Felekezeti és Kisebbségügyi Bizottságának alelnöke hasonló aggodalmainak adott hangot, hangsúlyozva, hogy a bűnözőknek is vannak jogaik, ezek pe dig nem sérülhetnek, bármit is követtek el. A bűnözők jogai fontosabbak az igazságszolgáltatásnál, hangzott volna a következtetés, ha levonta volna valaki. A színfoltot ezúttal is EcksteinKovács Péter szenátor, a Szenátus Jogi, Kinevezési, Fegyelmi, Ment elmijogi és Mandátumigazoló Bizottságának elnöke képezte. A kolozsvári politikus leszögezte: az RMDSZ magatartása e kérdésben „nagyon rossz”, mert szembemegy a román közvéleménnyel, az EUval (ahonnan két biztos is levélben fejezte ki elégedetlenségét Ma rkó Bélának emiatt). És ha még Renate Weber is így fogalmaz, aki eddig nagy támogatónk volt, akkor tényleg baj van, ecsetelte Eckstein, majd összegezte a párt megnyilvánulásait ezügyben (melynek a csúcsa talán a Năstase házkutatását elszabotáló szavazás támogatása volt), „súlyos tévedésnek” nevezve az együttmenetelést a NagyRománia Párttal, a Konzervatív Párttal és a magukat szociáldemokratáknak nevezőkkel. A szenátor elismerte, hogy „a klasszikus emberi jogokra nyomás nehezedik” ugyan, de azok nem sérülnek, ezt pedig megengedhetőnek tartja, hiszen a „terrorizmus elleni háborúban” is az.
