Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-09
7 A polgári védelmi segítségnyújtást segítő uniós pénzügyi alap vitájában világossá vált , hogy a tagállamokat azzal kapcsolatban visszafizetési kötelezettség fogja terhelni. Jelentősebb vit át folytattak az unión kívüli országoknak nyújtandó segítség kérdéséről. Szakértői szintű konzultációkon vizsgálják tovább a témát, és ha ez sikerrel jár, decemberre megállapodás születhet az alapról - vélte Kondorosi Ferenc. vi ssza A felvidéki magyarok is megemlékeztek az aradi vértanúkról Pozsony, 2006. október 6., péntek (MTI) - Szlovákia számos helységében emlékeztek meg a magyarok pénteken az 184849es magyar szabadságharc vértanúiról. Rimaszombatban a magyar eg yesületek szólították az ünneplőket a város köztemetőjében álló kopjafához és a város melletti Szabadkapusztai emlékoszlophoz, este pedig a Magyar Házban volt megemlékezés. A közeli Tornalján a "tizenötödik vértanúként" emlegetett Kazinczy Lajos emléktábl áját koszorúzták meg a gömöriek. Révkomáromban szintén két helyen hajtottak fejet a vértanúk és a komáromi vár védőinek emlékére. A város főterén álló Klapkaszobor és a közeli ligetben néhány éve felállított obeliszk körül gyújtottak mécseseket a sza badságharc utolsó és bevehetetlen bástyájaként emlegetett város mai magyarjai. A Klapkaszobornál Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke mondott beszédet, aki délelőtt a pozsonyi vértanúk, Jeszenák János és Rázga Pál Kecskekapui evangélikus temetőben álló síremléke előtt is beszélt, ahol az utóbbi években a pozsonyi magyarok október 6án immár rendszeresen koszorúznak. A kassaiak autóbusszal utaztak az ország legkeletibb végein fekvő Margonyára, ahol az aradi vértanú, Dessewffy Arisztid családi kriptája előtt tisztelegtek. A hét végén további településeken lesznek kegyeletes megemlékezések, koszorúzások, gyertyagyújtások azoknál az 184849es emlékhelyeknél, amelyek a rendszerváltás előtti évtizedek során mármár az enyészeté lettek, de az utóbbi másfél év alatt sorra került felújítások nyomán ismét a március 15i és az október 5i évfordulók emlékhelyévé magasztosultak. Szombaton a csallóközi községben a Petőfi Baráti Társaság rendez az aradi vértanúkat és Batthyány Lajost idéző emléknapot, amelyre az elmúlt években nem csak a helyiek, de a csallóközi falvak lakosai és magyarországi vendégek is szép számmal eljárnak. vissza Sütő András temetésén az írótól és a közéleti embertől egyaránt búcsúztak - ÖSSZEFOGLALÓ Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Marosvásárhely, 2006. október 7., szombat (MTI) - Sütő Andrástól, az írótól, a közösségért áldozatot vállaló, a romániai magyarságra gazdag szellemi örökséget hagyó embertől búcsúztak szombaton Marosvásárhelyen családtagjai, pályatársai, tisztelői, a romániai és a magyarországi közélet szereplői. Korunk egyik legnagyobb írójának ravatalánál már délelőtt sokan róhatták le kegyeletüket a Vártemplomban, ahol a délutáni gyászszertartáson több ezr en vettek részt. A templom zsúfolásig megtelt, rengetegen álltak az udvaron, a felvezető lépcsőn és a vártemplom dombjának alján. Az erdélyi magyarság tagjai, fiatalok és idősek egyaránt megrendülten hallgatták odakint is a kihangosított beszédeket, énekek et. A gyászszertartást vezető dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke úgy emlékezett az elhunytra: "Ő világított a diktatúra idején, a börtönök mélységein is". A művészember és a közéleti szereplő egységét Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke fejezte ki a legékesebben. "Nagyon fáj a magyar kultúra hatalmas átka és áldása, hogy nem elég nagyot alkotni, zseniálisan kezelni a nyelvet, mert ráadásul tettekben is nagynak kell lenni, nem csa k szóban" - mondta beszédében, utalva arra, hogy Sütő András nemcsak a "könyvtárszobák csendjében" élte életét jó könyveket írva, hanem cselekvéseiben is sokat tett a magyarságért. "Sorsa erdélyi sors. Könnyű is, nehéz is, kanyargós is néha, szerették is s okan, bántották is méltatlanul néhányan, de végül útjáról nem lehetett letéríteni" - hangoztatta Markó Béla. Kifejtette: Sütő András életművéből és közéleti megnyilatkozásaiból olyan értékek mutathatók fel, mint a lázadás a zsarnokság ellen, összefogás, kö zösségi szolidaritás, áldozatvállalás. Emlékeztetett: fiatalon vállalt közéleti szerepe fokról fokra változott, így lett az idők folyamán egyre súlyosabb, mígnem nyíltan szembefordult a kommunista diktatúrával és a nemzeti elnyomással. Megszenvedett, v agyis hiteles életút volt az övé - mondta a szónok, úgy fogalmazva, hogy az elhunyt író mindvégig hitt abban: lehetséges a nemzeti egység. Ez a sokat tapasztalt ember, ez a nagyszerű író, aki látta és láttatta, hogy az emberiség története csupa dráma, csup a tragédia, mégis mindvégig bízott az erdélyiek magyar sorsának jobbrafordulásában. Az utókornak kell az áldozat - mondta Markó, majd e gondolatot folytatva
