Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-09
4 A demokrat ikus közállapotok megóvását hangsúlyozták bel- és igazságügyi EUminiszterek a magyar államtitkárral Luxemburgban (MTI) Szakértői kormány lesz Csehországban? − „A cseh választópolgárok több mint kétharmada elégedetlen a jelenle gi belpolitikai helyzettel, és mielőbbi előre hozott választásokat akar” - derül ki a prágai STEM közvéleménykutató intézet legújabb felméréséből. A megkérdezettek 53 százaléka pedig azt óhajtja, hogy a következő voksolásig az országot szakértői kormány v ezesse, amelynek az élén párton kívüli személyiség állna (Nsz 10.o.) Újabb Frundajavaslat Brüsszelben – „Európai szintű kisebbségügyi megállapodásra van szükség” - jelentette ki Frunda György RMDSZ- szenátor, az Európa Tanács pa rlamenti közgyűlésének román parlamenti küldöttségi elnöke Brüsszelben. (ÚMSz) Oroszország: A koszovói megoldást nem lehet rákényszeríteni Szerbiára, határidő nincs - Oroszország értesítette az Európai Uniót arról, hogy álláspo ntja szerint a koszovói megoldást nem lehet rákényszeríteni Szerbiára. (Vajdaságma.info) Cikkek: Göncz Kinga és Markó Béla szerint Románia európai integrációja jó lehetőség a romániai magyarok számára is Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Arad, 2006. október 6., péntek (MTI) - Magyarország azt kívánta és kívánja, hogy a magyar és a román nemzet együttélése az Európai Unió határain belül további érdemi minőségi változásokhoz vezessen, és hogy kapcsolatainkat minél kevesebb nemzetállami büro kratikus elem akadályozza - hangoztatta Göncz Kinga külügyminiszter pénteken Aradon a vértanú tábornokokra emlékező ünnepségen. Az aradi Megbékélési Parkban, a Szabadságemlékmű lábánál délután tartott ünnepélyes megemlékezésen másfélkétezer ember jel enlétében a miniszter örömmel állapította meg, hogy Románia 2007ben az Európai Unió tagja lesz, mivel - mint fogalmazott - az Magyarország számára is sikert jelent. Emlékeztetett, hogy a magyar diplomácia őszintén és kitartóan támogatta az ország integrác iós törekvéseit. "Azt kívántuk és kívánjuk, hogy a magyar és a román nemzet együttélése az Európai Unió határain belül további érdemi minőségi változásokhoz vezessen, és hogy kapcsolatainkat minél kevesebb nemzetállami bürokratikus elem akadályozza" - mond ta Göncz Kinga. Magyarország után Románia is az euroatlanti világ teljes jogú tagja lesz, és immár lehetősége van arra, hogy a totalitárius múlt hagyatékát maga mögött hagyva stabil, a kisebbségi jogokat és a többségétől eltérő kulturális identitásoka t elfogadó, azokat támogató hazája legyen a többségnek és a nemzeti kisebbségeknek - mondta a szónok. Szerinte Románia európai uniós csatlakozása a romániai magyarok számára még fontosabb, még nagyobb távlatokat nyitó esemény lehet, mint a többségi nemzet számára. "De nem áltathatjuk magunkat, az integráció elsősorban lehetőség, amellyel nekünk kell tudnunk élni" - fűzte hozzá. A magyarmagyar kapcsolatokról szólva a külügyminiszter kijelentette: kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapul ó viszonyt kell kiépíteni. "Alapvetően változtatni kívánunk a támogatáspolitika eddigi támogatotttámogató, alá és fölérendeltségi viszonyrendszerén. Erre az ad lehetőséget - mondta , hogy az európai integráció eredményeként a határokkal elválasztott magy arság többsége már ugyanazon politikaitársadalmi keretek közé került. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében utalt arra, hogy ma divat a bocsánatkérés: politikusok kérnek bocsánatot a népüktől, az egykori hódító n emzet vezetői a meghódított nemzettől, élők a holtaktól, elnyomók az elnyomottaktól. "De a tizenhárom tábornoktól ki fog végre bocsánatot kérni?" - tette fel a kérdést a szónok, aki szerint végül is nem a bocsánatkérés számít, hanem a változás, az igazi el égtétel. Emlékeztetett: amikor a Szabadságemlékművet két évvel ezelőtt felállították, akkor kezdett igazán bízni abban, hogy talán mégis fel lehet építeni ezen a helyen egy másféle világot. Ez a szobor - mondta , csupán egy parányi
