Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-07
7 Magyarország azt kívánta és kívánja, hogy a magya r és a román nemzet együttélése az Európai Unió határain belül további érdemi minőségi változásokhoz vezessen, és hogy kapcsolatainkat minél kevesebb nemzetállami bürokratikus elem akadályozza - hangoztatta Göncz Kinga külügyminiszter pénteken Aradon a vér tanú tábornokokra emlékező ünnepségen. Az aradi Megbékélési Parkban, a Szabadságemlékmű lábánál délután tartott ünnepélyes megemlékezésen másfélkétezer ember jelenlétében a miniszter örömmel állapította meg, hogy Románia 2007ben az Európai Unió tagja lesz, mivel - mint fogalmazott - az Magyarország számára is sikert jelent. Emlékeztetett, hogy a magyar diplomácia őszintén és kitartóan támogatta az ország integrációs törekvéseit. "Azt kívántuk és kívánjuk, hogy a magyar és a román nemzet együttélése az Európai Unió határain belül további érdemi minőségi változásokhoz vezessen, és hogy kapcsolatainkat minél kevesebb nemzetállami bürokratikus elem akadályozza" - mondta Göncz Kinga. Magyarország után Románia is az euroatlanti világ teljes jogú tagja lesz, és immár lehetősége van arra, hogy a totalitárius múlt hagyatékát maga mögött hagyva stabil, a kisebbségi jogokat és a többségétől eltérő kulturális identitásokat elfogadó, azokat támogató hazája legyen a többségnek és a nemzeti kisebbségeknek - mondta a szónok. Szerinte Románia európai uniós csatlakozása a romániai magyarok számára még fontosabb, még nagyobb távlatokat nyitó esemény lehet, mint a többségi nemzet számára. "De nem áltathatjuk magunkat, az integráció elsősorban lehetőség, amellyel nekünk kel l tudnunk élni" - fűzte hozzá. A magyarmagyar kapcsolatokról szólva a külügyminiszter kijelentette: kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapuló viszonyt kell kiépíteni. "Alapvetően változtatni kívánunk a támogatáspolitika eddigi támogatotttámogató, alá és fölérendeltségi viszonyrendszerén. Erre az ad lehetőséget - mondta , hogy az európai integráció eredményeként a határokkal elválasztott magyarság többsége már ugyanazon politikaitársadalmi keretek közé került." Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében utalt arra, hogy ma divat a bocsánatkérés: politikusok kérnek bocsánatot a népüktől, az egykori hódító nemzet vezetői a meghódított nemzettől, élők a holtaktól, elnyomók az elnyomottaktól. "De a tizenhár om tábornoktól ki fog végre bocsánatot kérni?" - tette fel a kérdést a szónok, aki szerint végül is nem a bocsánatkérés számít, hanem a változás, az igazi elégtétel. Emlékeztetett: amikor a Szabadságemlékművet két évvel ezelőtt felállították, akkor kezd ett igazán bízni abban, hogy talán mégis fel lehet építeni ezen a helyen egy másféle világot. Ez a szobor - mondta , csupán egy parányi jelkép Erdély földjén, azt jelzi, hogy mégis lehetséges a szabadság, egyenlőség, testvériség. "Kicsi ez a jel még, mess ze vagyunk még attól, hogy elhiggyük: minden rendben van. Még semmi sincs rendben. Látjuk, mi történik Szlovákiában és mi van Magyarországon, hogy még semmi sincs rendben Európának ebben a részében. Itt, Romániában sem igazán szabad, nem igazán egyenlő, ne m igazán testvér még a magyar" - fejtette ki Markó Béla. Örömmel nyugtázta ugyanakkor, hogy január 1jétől Románia is az Európai Unió tagja lesz. "Hamarosan határok nélkül együtt leszünk mi magyarok is, így ér véget szétszakítottságunk, így kapunk új esél yt a történelemtől" - hangsúlyozta a politikus, aki szerint lehetőség lesz arra, hogy magyarok és románok egyenlő módon, méltóságban figyeljenek egymásra, erősítsék egymást, és ne gyengítsék. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke úgy f ogalmazott: október 6. úgy vésődött az aradiak szívébe, ahogy a keresztény ember szívébe vésődik nagypéntek és a húsvét üzenete. Úgy kell megfogalmazni az üzeneteket, hogy higgyünk benne - mondta Király András, utalva arra, hogy ez a közösség átélte és túl élte Trianon tragédiáját és a nemzetnyomorító diktatúrák sorozatát. A bánáti Eleméren, Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál emlékeztek a vajdasági magyarok pénteken az 184849es szabadságharc hőseire, az aradi vértanúkra. Először gyászmisét tartottak, amely et Huzsvár László bánsági római katolikus megyés püspök mutatott be. Beszédében az egyházi vezető Kiss Ernőnek a komáromi várat védő Klapka Györgyhöz írt leveléből idézett, amelyben a halálra készülő tábornok a béke mellett tett hitet, s arra kérte parancs noktársát, hogy a további vérontás elkerülése érdekében szüntesse be a harcot. Legyen szó még oly nemes
