Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-06
17 – játszott velük és kézzel nyúlt az ételért. Miként teszi azt ma a lengyel, a szlovák, a cseh és a magyar politikusok nagy része az Európai Unió pol itikai asztalánál. Nem először teszem szóvá, hogy térségünk egyik legnagyobb problémáját már régóta az itteni politikai elitek külső kényszerek nélküli reformokra való képtelenségében látom. Vagyis abban, hogy az elmúlt 16 év során régiónk politikusai csa k akkor szánták rá magukat jelentősebb reformlépésekre, ha azt a NATOhoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás, vagy ha egy gazdaságipénzügyi válsághelyzet elengedhetetlenül megkívánta. Sőt, legtöbbször még akkor sem, legfeljebb úgy tettek, mintha… Mint ha országaink teljes értékű és stabil demokráciák lennének, mintha gazdaságunk megfelelne a fejlett nyugati államok piacgazdasági kritériumainak. Ők maguk pedig fennen hirdették, hogy elkötelezettek országaik modernizálására, s hogy hatalmi ambícióikon túl mutató stratégiával rendelkeznek társadalmaink európaizálására. A másik oldalon a politikai sikerre vágyó Európai Unió vagy úgy tett, mintha elhinné mindezt, vagy abban bízott, hogy a belépést követően – látva az uniós tagságban rejlő lehetőségeket – csak többségbe kerülnek politikusaink között és társadalmainkban azok, akiknek külső kényszer nélkül is fontos lesz az Európának való politikai és gazdasági megfelelés, s akik kínosnak érzik a kézzel való táplálkozást a terített asztalnál. Nos, ha jól érzékelem , a keletközépeurópai régió politikai elitjének jelentős részét 2004 májusa óta egyre kevésbé érdeklik a fentiek. A 2004 májusa óta a régióban tartott választások populista ígéretkampányai szinte mindenütt kikezdték az állam pénzügyi fegyelmét, ez utóbbi pedig lassan valamennyi visegrádi országban az euró bevezetésének elhalasztására kényszeríti a kormányokat. Országaink régóta adósak nagy elosztórendszereik és államapparátusuk reformjával, és folytathatnám. A biztos EUtagságot követően Lengyelországban az antikommunista, Szlovákiában a posztkommunista új populizmus került hatalomra, a visegrádi országok mindegyikében eluralkodott a politikai provincializmus, és szinte virtussá vált a kakaskodás és az ovis fütyiösszemérés térségünk politikai homokozóiban. Talán azért, mert az itteni politikai elit egy része most úgy véli, a biztos uniós tagság birtokában különösebb következmény nélkül helyezheti előtérbe hatalmi ambícióit, relativizálhatja a jogállamiság és az alkotmányosság kereteit, fokozhatja mármár ve rbális polgárháborúvá a politikai közbeszédet, vagy zavargásokat is kockáztatva utcára viheti híveit. Pedig ha ez így megy tovább, könnyen előfordulhat, hogy Európa térségünknél civilizáltabb országai végül megelégelik, hogy a keletközépeurópai politikai elitek az Európai Unió közös politikai asztalánál nem hajlandók rendeltetésszerűen használni evőeszközeiket, s végül külön asztalhoz ültetnek bennünket. Számolnunk kell azzal, hogy amennyiben politikusaink nem kiszámítható, megbízható és egymással is euró pai módon együttműködő partnerek, azok, akik az unió jövőjét egy többkörös, egy élcsapatból és lemaradókból álló Európai Unióban látják, politikai értelemben másod- vagy harmadosztályú EUtagokká minősítenek vissza bennünket. Ennek minden kellemetlen polit ikai, gazdasági és pénzügyi következményével. Sőt, egy nap majd azon vehetjük észre magunkat, hogy egy asztalnál ülünk azokkal a nálunk jóval később érkezőkkel, akikről ma mi véljük úgy, hogy még nem kellően domesztikáltak… Tizenegy éves lányom ma már a hú gát tanítja arra, mire való a kés, a kanál és a villa, én pedig büszkén mehetnék vele egy előkelőbb brüsszeli étterembe is. Ugyanezt megfontolnám a keletközépeurópai politikai elit számos tagja esetében. vissza Van remén y a jövő őszi csatlakozásra „Schengenhez” Népszava 2006. október 6. Szerző: Halmai Katalin Szakértői munkacsoportra bízták a tagállamok annak vizsgálatát, hogy tarthatóe az újoncok jövő őszre tervezett csatlakozása az uniós határőrizeti rendszerhez. A h uszonöt ország egyelőre nem vezet be vízumkényszert az amerikai diplomatákkal szemben. Biztosra vehető, hogy a tíz országgal kibővült Európai Unió külső határait átlépők számítógépes szűrését végző rendszer kifejlesztése jelentős késedelmet szenved. Fran co Frattini, a beruházásért felelős Európai Bizottság illetékes tagja arról tájékoztatta csütörtökön a Luxembourgban ülésező szakminisztereket, hogy a biometrikus adattárolásra is képes, a jelenleginél jóval korszerűbb második generációs Schengeni Informác iós Rendszer (SIS II) leghamarabb 2008 nyarára készülhet el. Ez azt jelenti, hogy a kötelező teszteléseket követően a tíz új tagállam leghamarabb 2009 elején csatlakozhatna a határok nélküli Európához. Mivel a csúszást az újoncok, köztük Magyarország, elfo gadhatatlannak tartják, a belügyminiszterek csütörtökön egy munkacsoportra bízták annak vizsgálatát, hogy tarthatóe a schengeni csatlakozás eredeti menetrendje úgy, hogy korszerűsítik, kibővítik a 15 országra szabott, jelenleg működő információs rendszert (SIS I). Dr. Kondorosi Ferenc, az igazságügyi és
