Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-05
29 Mint lapunk már ismertette: múlt csütörtökön HansGert Pöttering néppárti frakcióvezető sajtónyilatkozatában megdöbbenését fejezte ki, hogy a magyar Országos Rádió és Televízió Testület politikai okokból olyan eljá rást indít a Hír TV ellen, amely annak bezárását eredményezheti. Mind ő, mind pedig az olasz Antonio Tajani – eur ó- pai parlamenti képviselő és az Európai Néppárt egyik alelnöke – az Európai Bizottsághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy mit készül tenni a biz ottság. Emellett felhívták a bizottságot, hogy azonnal állíttassa le a kifejezés szabadsága ellen indított magyarországi támadást, valamint az uniós szerződés értelmében állapítsa meg, hogy egy tagállam súlyosan megsérti e szerződés szólás és sajtószabadsá got biztosító cikkelyét. vissza Felháborodás a Vajdaságban - Az új szerb alkotmány csupán látszatautonómiát adna a tart ománynak Magyar Nemzet 2006. október 5. Szerző: Sebestyén Imre A vajdaságiak nem ilyen alkotmány t akarnak. Az alaptörvénybe – amelyet a 28án és 29én megtartandó refere ndumon kellene Szerbia polgárainak elfogadniuk – az alkotmányozó nem építette be sem Újvidék, sem a kisebbségi szervezetek javaslatait. Csalódás. Carla del Ponte hágai főügyész kétna pos tárgyalássorozata után ismét csalódottan távozott Belgrádból. Ratko Mladics vádlott nyugodt lehet. A választásokig biztos. Kostunica kormányfőt közben „felháborította” Martti Ahtisaari kijelentése, hogy a szerb választások miatt elhalaszthatják a koszo vói rendezést. Kostunica kijelentette: az ENSZmegbízottnak nincs felhatalmazása beleszólni abba, mikor lesznek egy szuverén országban a választások. (MTI) Szlobodan Beljanszki, a Vajdasági Ügyvédi Kamara elnöke nem kertelt: a Vajdaság csupán látszatauton ómiát kap a javasolt alkotmánnyal. Hamisak ugyanis azok a belgrádi állítások, hogy a tartomány lényegi pénzügyi vagy ga zdasági autonómiát kap, ha a polgárok elfogadják az okmányt. A tartományi vezetés még nem döntött, hogy a referendum bojkottjára szólítsae fel a lakosságot, de a magyar pártok e kérdésben már határoztak. A Vajdasági Magyar Szövetség ugyan nem javasolja a bojkottot, de világosan közölte álláspontját, hogy nem támogatja az alkotmányjavaslatot, s igyekszik felvilágosítani a polgárokat, hogy m iért nem. Lelkiismeretükre bízza, szavaznake, s ha igen, hogyan. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt a bojko ttot vagy a nemmel való szavazást választotta, mint a többi magyar párt is. Mindkét lehetőség elutasítást jelent. Szorgalmazza továbbá, hogy a vajdas ági magyar pártok követelésük érvényesítése céljából lépjenek kapcsolatba az autonómiáért küzdő, Nenad Csanakféle Vajdasági Szociáldemokrata Ligával (LSV), valamint az okmányt ugya ncsak elvető Liberális Demokrata Párttal, hogy együtt tegyenek felhívást ak ár a bojkottra, akár nemmel való szav azásra. „Állítsuk meg az alkotmányt! Védjük meg a Vajdaságot!” – áll az LSV röplapjain. Gazdasági autonómia nem lehetséges politikai nélkül, hangoztatja a párt. Szerinte az új alkotmány alapján is a Vajdaság gyarmat mar ad. Az LSV folytatja az aláírásgyűjtést is az autonómia megszerzéséért. Már nem is rejtik véka alá, hogy a belgrádi demokratikus pártok gyakorlatilag feláldozták a Vajdaságot – s nem is esett nagyon nehezükre – , hogy megnyerjék a radikálisok támogatását. A Szerb Radikális Párt ugyanis csak akkor fogadja el az alkotmányt, ha a Vajdaság „nem lesz állam az államban”. Vojiszlav Kostunica kormányfő pártjának pedig nagyon fontos volt mielőbb nyélbe ütni az okmányt, hogy belefoglalhassák immár a demokratikus, nem milosevicsi Szerbia alkotmányába: Koszovó Szerbia része, mielőtt még döntés születne státusáról. A Borisz Tadics vezette Demokrata Párt partner volt ebben. (Mellesleg ehhez a párthoz tartozik a vajdasági kormányfő, Bojan Pajtics, aki a vajdasági vezetés és a demokrata pártvezetés között próbál egyensúlyozni.) Koszovó ugyan benne van alkotmányban, de a koszovói albánok nem szavaznak a referendumon. Szerbiának K oszovó kell, de polgárai már nem. Az albánság egyébként hevesen tiltakozott, hogy Koszovó bekerült a szerb a lkotmányjavaslatba, a nemzetközi közösség szerint sem járul ez hozzá a gyorsabb rendezéshez. Csanak közben kijelentette, hogy Koszovó elvesztésével Szerbia csak nyerne. Katasztrófa lenne számára, ha Koszovó maradna. v issza
