Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-05
19 Ágoston András, a VMDP elnöke pártja nevében kijelen ti, hogy Ezúton jelzem, hogy a VMDP kész arra, hogy a Megállapodásba befogadja „a Kasza József (VMSZ) elnök úr által szorgalmazott területi autonómia ismérveinek a VMSZ Tanácsa által meghatározott szövegét is”. A VMDP javaslata szerint az etnikai alapú (p erszonális) nemterületi autonómia ismérvei a követke zők: - legális és legitim képviseleti testülete és végrehajtó szerve van; - közjogi szempontból beépül az államhatalom döntéshozatali és végrehajtási intézményrendszerébe; - az oktatás, a művelődés és a közszolgálati típusú tájékoztatás autonóm funkcióin ak biztosításával és érvényesítésével foglalkozik; - ezen a területen önálló jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványai vannak; - vagyonnal és önálló pénzforrásokkal rendelkezik, amelyek, csakúgy mint jogszabályalkotási jogosítvány, összefüggésben állnak a perszonális autonómia jogkörével; - a kisebbségi szavazók névjegyzéke alapján, demokratikus többpárti választások útján jön létre; - nem követel területi elhatárolódást, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a kisebbségi közösség az autonómiája keretei között feltárja, kifejezze és legitim módon képviselje identitása megőrzése szempontjából fontos politikai alapérdekeit. vissza Képviselői felszólalásözön a szlovákiai helyzet miatt az EPplenárison Hat napirend előtti képviselői felszólalás foglalkozott a szlovákiai helyzettel az Európai Parlament hétfőn kezdődött strasbourgi ülésén, elítélve a magyar- és roma ellenes támadásokat. Járóka Lívia (FideszMPSZ), Schmitt Pál (FideszMPSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) magyar képviselők mellett a szlovákiai magyar DukaZólyomi Árpád (Magyar Koalíció Pártja), valamint a belga Marc Tarabella és a szlovák Monika Benová is e té mában emelt szót. Valamennyien sürgették a szélsőségesség elszigetelését, míg a vezető kormánypárthoz tartozó szlovák képviselő asszony arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány igyekszik kivizsgálni az incidenseket. vissza Országos listás európai parlamenti választásokat kér az RMDSZ [ 20060905 - 06:57:21 ] Az RMDSZ nem támogatja, hogy regionális választási körzetekben válasszák meg azokat a politikusokat, akik az Európai Parlamentben (EP) képviselik majd az erdélyi ma gyarságot. Mindezt Markó Béla erősítette meg a Krónika kérdésére azon a marosvásárhelyi sajtóbeszélgetésen, amelyikre az erdélyi magyar szerkesztőségek vezetőit hívták meg. Markó szerint a regionális választási rendszer azért nem felel meg a szövetségnek , mert az nagy valószínűséggel a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók határait erősítené meg, a szövetség pedig jelenleg azon munkálkodik, hogy megváltoztassa ezeket a határokat. „Nem támogatjuk, hogy választási rendszert vagy bármilyen új kompetenciákat ruházzanak a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiókra” – jelentette ki Markó. A szövetség álláspontja nemcsak az RMDSZprogram regionális politikát taglaló fejezetének a szellemével ellentétes, hanem az Európai Unió irányelveivel is. Az utóbbiakat még 1 998ban fogadta el Európai Parlament Georgiosz Anasztasszopulosz görög néppárti képviselő jelentése alapján. Ezen irányelvekben a húszmilliót meghaladó lélekszámú országok számára az Unió regionális választásokat javasol. „A választókörzeteket úgy kell l étrehozni, hogy ne sérüljön a rendszer arányos jellege, és a képviselők minél közelebb legyenek választóikhoz. A 20 milliónál kisebb népességű országoknak nem kell választókerületekre tagolódni – áll a dokumentumban. Az irányelvet a tagállamoknak a 2009es EPválasztásokig kell életbe léptetniük. Romániai szakértői vélemények szerint az országnak a kétrégiós választás felelne meg leginkább, az erdélyi és a regáti választási körzetre való felosztás. Ezek az irányelvek most még nem kötelező normák, de azokká válhatnak – jelentette ki Markó Béla, aki azt is hozzátette, az országos listás választások esetén a szövetség két, választási bravúr esetén három mandátumot szerezhet meg a Románia számára fenntartott 33ból. Románia azt vállalta az EUval szemben, hogy a tagfelvételétől számított egy éven belül megtartja az EPválasztásokat. A most megválasztott EPképviselőknek azonban csupán 2009ig tart majd a mandátumuk. Ekkor az Unió valamennyi tagállamában ötéves mandátummal választanak EPképviselőket.
