Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-29
11 Fajgyűlölő, uszító levéllel válaszolt Dimitar Sztojanov bolgár megfigyelő, a szélsőjobboldali ATAKA párt tagja Szájer Józsefnek arra a meg keresésére, amelyben a magyar néppárti honatya elektronikus körlevelében az "Év képviselője" címre fölterjesztett Járóka Lívia támogatására szólította föl képviselőtársait. Járókát, másokkal, például az ugyancsak néppárti Őry Csabával együtt, a Parlamenti Magazin című lap jelölte a címre. "Az én hazámban tíz- és tízezer cigánylány van, akik sokkal szebbek, mint ez a tiszteletreméltó hölgy. Ha az ember jó időben, jó helyen van, akkor vehet egyet, mondjuk egy 1213 év körülit, szerető feleségnek. A legjobbak nagyon sokba kerülnek - darabja ötezer euróba, huh!" - áll egyebek között Sztojanov levelében, amelyet óriási fölzúdulás fogadott a képviselőtestületben. Az EP belső levelezési listáján csütörtökön legalább ezer fölháborodott email keringett, köztük a lib erális Sarah Ludfordé, aki megjegyezte: "Képviselőségem hét éve alatt nem találkoztam ilyen szöveggel". Volt, aki úgy fogalmazott: "Ha ez a kirohanás jellemző Bulgáriára, tartok a következő bővítéstől". A liberális Mohácsi Viktória levelet írt a parlament elnökének és tagjainak, amelyben a romaellenes gyűlöletbeszéd hamisítatlan példájának nevezte Sztojanov szövegét. A képviselő lapunknak azt mondta: a legkevesebb, amit elvárnak tőle, hogy nyilvánosan bocsánatot kérjen a 12 millió európai romától. Szájer Jó zsef a magyar néppárti delegáció nevében határozottan elítélte Sztojanovot és közölte: a frakció pénteken közleményben fogja fölszólítani a bolgár hatóságokat arra, hogy vonják vissza Sztojanov jelölését. A 23 éves férfi a függetlenek frakciójában foglal h elyet, és egyedüli európai parlamenti megfigyelője a bolgár ATAKA pártnak. vissza Halmai Katalin (Brüsszel) Felvidéki autonómiavita? − Tabudöntögető magyar kezdeményezés Révkomáromban 2006. szeptember 29. (12. oldal) Ne szméri Sándor A Magyar Koalíció Pártja (MKP) az 1998as parlamenti választások után, a kormányalakítási tárgyalások idején kényszerült arra, hogy írásban kötelezze magát, lemond területi autonómiatörekvéseiről. A „nyilatkozat” már akkor megdöbbenést válto tt ki, hiszen az MKP és elődpártjai soha nem dolgozták ki autonómiaelképzeléseiket, s nem is volt a párt programján a területi autonómia igénye, a posztkommunista Demokratikus Baloldal Pártja – Robert Fico, a jelenlegi kormányfő tolmácsolásában – azonban k ötötte az ebet a karóhoz, a magyar párt csak a kinyilatkozás fejében juthatott kormányzati szerephez. Szlovákiában az autonómia különböző formáiról és azok megvalósításáról azóta sem a Magyar Koalíció Pártja, sem a felvidéki magyar civil szervezetek nem t artottak politikai vagy szakmai vitát, amennyiben azonban felmerült az autonómia kialakításának a lehetősége, a szlovák politikai és sajtókörök döbbenetes egységben, teljes elutasítással viszonyultak a kérdéshez. Ma ott tartunk, hogy maga az autonómia kife jezés „vörös posztó”. Most mégis úgy tűnik, lesz, lehet nyilvános vita az autonómiáról, illetve annak különböző megnyilvánulási formáiról. Révkomáromban még a tavasszal megfogalmazódott ugyanis ennek az igénye, a Commora Aula (Autonómia Mintaudvar) – Felvi dék Autonómiája elnevezésű polgári társulás aláírásgyűjtésbe kezdett a magyarság perszonális és területi autonómiájáért. A polgári társulás nemzetiségre való tekintet nélkül szólította fel Szlovákia polgárait, pártjait, civil szervezeteit, csatlakozzanak a z aláírásgyűjtéshez. Bósza János, a polgári társulás vezetője ugyanakkor tisztában van azzal, hogy bárminemű autonómia megvalósítása – különösen most, a nemzetiszocialista kormánykoalíció idején – többet igényel, mint egy petíciós aláírásgyűjtés. Ugyanakk or azt állítja, „érdemtelenül” hallgat a szlovákiai magyarság a kisebbségi kérdés ilyetén rendezéséről, sőt az a tapasztalatuk, hogy az „emberek félnek, a magyarok is provokációnak tartják az autonómia emlegetését, s jobban szeretnék, ha csendben maradnánk ”. Azt vallja barátaival együtt, amennyiben Szlovákiában nem válik természetessé, hogy az autonómiáról, az önrendelkezés különböző formáiról beszélnek az emberek, soha nem válik elfogadottá annak emlegetése, és soha nem lehet a kérdésről emóciók nélküli sz akmai vitát lefolytatni. Aláírásgyűjtési akciójuk elsődleges célja tehát az, hogy legyen Szlovákiában is társadalmi viták, szakmai eszmecserék témája végre a kisebbségek önrendelkezésének, autonómiájuk kialakíthatóságának a kérdése. vissza Székelyföldi autonómia: amit lehet − Ráduly Róbert csíkszeredai RMDSZes polgármester a területi önrendelkezés romániai esélyeiről 2006. szeptember 29. (11. oldal)
