Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-28
8 Katrin Saks , az Európa Tanács finnugor kisebbségi ügyi jelentéstevője elmondta, hogy a finnugor népek egyre csökkenő lélekszámban élnek a mai Oroszországban. Hatvan százalékuk legfőbb kommunikációs nyelve az orosz. Az oktatásban, a hivatalokban és a médiában anyanyel vük nem kap megfelelő helyet. Utóbbinál fő gondként említette meg, hogy gyakorlatilag nem létezik független médiafórum a finnugor népek nyelvén. Szvetlana Szmirnova, az orosz állami duma mari származású képviselője azt emelte ki, hogy az anyanyelv megt artása egyszerre állami, társadalmi és családi feladat. Jelenleg Oroszországban 160 nép képviselői élnek, 83 nyelvet oktatnak, adnak ki rajtuk könyveket, sajtótermékeket. Az egyedüli kisebbségi nyelvhasználat nagy gondja, hogy aki csak kisebbségi nyelven b eszél, az nem tud helyt állni a munkaerőpiac konkurencia harcában. Jelenleg négy kormányzati program fut, amely az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, valamint a lakásfeltételek rendezésével igyekszik javítani a kisebbségek helyzetén. Natalja Gye mentyeva, az orosz föderációs tanács tagja szintén a kisebbségi nyelvek megőrzésének és ápolásának gondjait emelte ki. Száz éve született az első mari nyelven írt vers, és ma már bölcsész, közgazdász- és jogászképzés is folyik a mari kisebbség nyelvén, na pi 12 órás rádióadást sugároznak és működik független mari nyelvű televízió is. A köztársaság egyik hivatalos nyelve a mari. Vlagyimir Kozlov ellenzéki vezető, a finnugor világkongresszus konzultatív bizottságának tagja, a Szaharovdíj jelöltje alapk érdésként vetette fel az iskolai oktatást. A nemzeti tudat megőrzéséhez szükség van az anyanyelv ápolására, ami nem könnyű akkor, ha évekig egyetlen prózai mű sem lát napvilágot mari nyelven. Az elmúlt években határozott visszalépést tapasztalt a demokrati kus és civil szervezetek tevékenységének lehetőségében, az ellenzéki gondolkodás kiszorult a sajtóból s többnyire interneten jut el híveihez. A vitában felszólalt Bauer Edit szlovákiai magyar néppárti, Andres Tarand észt szocialista európai parlamenti képviselő, Joan i Marí Bernat a Zöldek/Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja spanyol tagja, Pusztay János egyetemi tanár, szakértők, meghívottak. Az MSZP EPdelegációját is vezető Tabajdi Csaba vitazárójában elmondta, hogy a kisebbségi népek fe nnmaradása nem csak az oroszországi finnugor kisebbségek gondja, hanem összeurópai kérdés. Elszomorítónak nevezte, hogy negyvenezer mari anyanyelvű iskolásból csak háromezer tanul anyanyelvén. Minden nép és kultúra egyformán értékes - szögezte le. vissza Horvátország bírálja a Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság különleges kapcsolatairól szóló szerződést Zágráb/Belgrád/Banja Luka, 2006. szeptember 27., szerda (MTI/APA) - A horvát államfő szerint kedvezőtlen következmé nyei lehetnek Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság különleges kapcsolatokról szóló szerződésének BoszniaHercegovinára és a térség egészére nézve is - jelentette szerdán a horvátországi tömegtájékoztatás. Habár a megállapodás formálisan összeegyezte thető a daytoni békeszerződéssel, nem felel meg azonban "a kor szellemének, amelyben élünk" - vélekedett Stipe Mesic a tudósítások szerint. Ilyen megállapodást nem a BoszniaHercegovinát alkotó két entitás valamelyikével, hanem az állammal kell kötni - mon dta. "Horvátország soha nem kötött külön megállapodást a (bosnyákhorvát) föderációval", inkább fűződik Horvátországnak létfontosságú érdeke ahhoz, hogy BoszniaHercegovina működőképes államként fennmaradjon - jegyezte meg. Az 1995ös daytoni békemegál lapodásban rögzített nemzetközi döntés értelmében BoszniaHercegovina a bosnyákhorvát föderációra és a boszniai Szerb Köztársaságra tagolódik. A Belgrád és Banja Luka között született keddi megállapodás mindenekelőtt a tudományos, technológiai, tervezési a privatizációs kérdésekben, valamint tudományos, kulturális téren teremt együttműködést. Hangsúlyozza egyúttal BoszniaHercegovina szuverenitását és politikai függetlenségét is. A megállapodás komoly idegességet keltett a Jugoszlávia felbomlása utáni háborúk folyományaként létrejött államalakulat, BoszniaHercegovina Köztársaság fővárosában, Szarajevóban. vissza Frankofón csúcs a bedugult Bukarestben Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. szeptember 28. Vegyes érzelmekkel várták a bukarestiek a Frankofón Országok Szervezetének csúcstalálkozóját. (Ez a francia nyelvet tömegesen, illetve első vagy második hivatalos nyelvként használó országok tömörülése, Magyarország megfigyelő. - A szerk.) Egyfelől büszkeséggel töltötte el őket, hogy első alkalommal kerül sor a csúcsra Európában Franciaországon kívül, másfelől viszont el is rettentett mindenkit a sok ezer hivatalosság jelenlétével járó forgalmi felfordulás.
