Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-25
21 Újabb össztűz az RMDSZre − Autonómiapárti kijelentései miatt támadják Markó Bélát Horváth István, Gujdár Gabriella Össztűz alá vették tegnap a román politikusok Markó Béla RMDSZelnököt a Csíkszeredában szombaton tartott Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján tett kijelentéseiért, illetve a Székelyföldi Önkormányzatok Társulása megalakításának szorgalmazása miatt. A társulás célja az RMDSZ programjába foglalt autonómiaformák, köztük a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása. Miniszterelnökhelyettesi tisztségéből való lemondásra szólította fel tegnap Markó Bélát a Székelyföld területi autonómiája kapcsán tett nyi latkozatai miatt Mircea Chelaru. A kormánykoalícióban az RMDSZszel együtt részt vevő Konzervatív Párt (PC) alelnöke a nemzeti érdek elleni támadásként értékeli az RMDSZelnök csíkszeredai beszédét. Chelaru csak egyike a parlamenti pártok azon képviselőine k, akik nemtetszésüknek adtak hangot a Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján született szándéknyilatkozat kapcsán, mely kimondja a Székelyföldi Önkormányzatok Társulása megalakításának szükségességét. A társulás célja az RMDSZ programjába foglalt auto nómiaformák, köztük a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása, de a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió megteremtése és a decentralizáció, valamint a szubszidiaritás elvének minél szélesebb körű alkalmazása is. Markó szerint azok, akik nyila tkozatai miatt támadást intéznek ellene, politikai tőkét akarnak kovácsolni magyarellenes kijelentéseikkel. A Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján az RMDSZ közel háromszáz helyi és megyei önkormányzati képviselője, számos vezető tisztségviselője vita tta meg a három székely megye, Hargita, Kovászna és Maros magyar önkormányzatai közti együttműködés kérdéseit. "Székelyföld területi autonómiája az RMDSZ programjának része" - hangsúlyozta Markó Béla, aki maga jelentette be a társulás létrehozását. Közölte azt is, az RMDSZen belül megteremtik a Székelyföldi Egyeztető Fórumot, amely az autonómiatörekvésekkel kapcsolatos politikai döntéseket hozza majd meg. Markó Béla úgy értékelte, bár a területi autonómia megteremtéséhez mindenekelőtt módosítani kell az alkotmányt, valamint számos törvényt és európai irányelvet, jelenleg az RMDSZ rendelkezik azokkal a politikai eszközökkel, amelyek - megfelelő közösségi, önkormányzati összefogással - addig is lehetővé teszik a területi autonómia megvalósítását célzó gyako rlati munkát. A területi autonómia megteremtésesek alapvető feltételeként értékelte a székelyföldi megyék közös gazdaságfejlesztési stratégiájának kialakítását és gyakorlatba ültetését, a Székelyföld egységes arculatának kialakítását, valamint az önkormány zatok költségvetési és hatásköri önállóságának további jelentős növelését is. Hangsúlyozta: újra és újra fel kell tenni a kérdést, hogy miért Bukarestben dől el, melyik térség, melyik közintézmény hová kerül a kormány támogatási listáján. A jövőről szólv a kifejtette: nagyobb szabadságjogokat kell a közigazgatási egységeknek adni, csak akkor lehet általános decentralizációról beszélni. "Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy míg adófizető polgárokként hozzájárulunk az ország költségvetéséhez, Bukarestben dön tsenek arról, milyen utakat, iskolákat, intézményket kell fejleszteni a Székelyföldön. Az autonómia arról szól, hogy az általunk termelt pénzből mi hozzuk meg a döntéseket" - fogalmazott Markó. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor fontos célkitűzésnek nevezte azt is, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként használhassák a magyar nyelvet. A tanácskozáson felszólalók egyetértettek abban, hogy a Székelyföldi Önkormányzatok Társulása megteremti a törvényes keretet a székelyföldi önkormányzatok inté zményes együttműködésére. A társulás jelentőségét értékelve Verestóy Attila szenátor rámutatott arra is, az intézmény nagymértékben hozzájárulhat a lemaradásban lévő székelyföldi települések felzárkóztatásához. Borbély László miniszter területfejlesztésr ől, regionális együttműködésről, valamint az autonóm régiók próbatételéről tartott beszédet. Szólt többek között a települési önkormányzatoknak kínált fejlesztési lehetőségekről, és kitért a különböző infrastruktúrafejlesztési programokra. Arra is figyelm eztetett, hogy alaposan fel kell készülni a csatlakozás után hozzáférhető fejlesztési források lehívására, elköltésére. Nagy Zsolt távközlési
