Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-23
18 millió forintos támogatást kapjon az Ukrajnában élő magyarok egyetlen önálló felsőoktatási intézménye. Mivel a főiskola anyagi helyzete nagyon törékeny, a hallgatók egy része tandíjat kénytelen fizetni, ez viszont csak átmeneti megoldás lehe t, mert a kárpátaljai családok jelentős része számára vállalhatatlan terhet jelent. Reménykeltő, hogy az intézmény bekerült a magyar kormány által támogatandók közé, de a kérdés megnyugtató rendezéséig is ki kell fizetni a tanárok bérét, valamint a villany- és gázszámlákat. Az már most látszik, hogy a beregszászi főiskolára nehéz tél vár. Azt is tudatosítanunk kell, hogy ha az intézmény bedől, akkor újraindítani nem lehet. Egy évtizeddel ezelőtt a rendkívül vékony értelmiségi réteggel rendelkező kárpátaljai magyarság hőstettet hajtott végre azzal, hogy tető alá hozta saját főiskoláját, és be kell látnia mindenkinek, hogy ha ez a tanári gárda kényszerűségből szétszéled, akkor újraalakítani nem lehet! – A külső szemlélő úgy láthatja, hogy Ukrajnában a narancso s forradalom nyomán kedvező folyamatok indultak be, de most mintha a visszarendeződés ideje következne. – A narancsos forradalom pártjai közül a Juscsenko elnök által fémjelzett Mi Ukrajnánk rendkívül heterogén alakulat volt, komolyabb összetartó erő nélkü l. Julija Timosenko Blokkja és a szocialisták között pedig igen jelentős nézeteltérések adódtak a kezdetektől, de mind a három formáció torzsalkodott egymással, így az általuk alakított kormány hamar felbomlott a koalíciós ellentétek miatt. Nem csoda az se m, hogy nemrég a szocialisták egy vezércsellel átálltak a narancsos forradalomban oroszbarát erőként megjelenő, Janukovics vezette Régiók Pártjához és a kommunistákhoz. Ehhez a koalícióhoz aztán néhány héttel ezelőtt csatlakozott a Mi Ukrajnánk is, persze a sajátos ukrajnai helyzetnek megfelelő módon. Juscsenko miniszterei ugyanis már benne vannak a kormányban, de a koalíciós szerződést még nem kötötték meg. Az egyetlen jelentősebb ellenzéki erő ma tehát Julija Timosenko Blokkja, amelynek NyugatUkrajna a b ázisa. Látni kell azonban, hogy miért is jöhetett létre ez a furcsa politikai házasság a narancsos forradalom idején még szemben álló Janukovicsék és Juscsenkóék között. Nos, a Régiók Pártja mögött álló óriási erejű keletukrajnai gazdasági érdekcsoport az ország stabilitásában érdekelt, az államfő fémjelezte Mi Ukrajnánk pedig abban, hogy az új kormányban jelen legyen egy európai orientációjú erő, amely fellép az ukrán nyelv és kultúra védelmében. A nyugati piacokon való ukrán jelenlét, sőt terjeszkedés eg yébként a Régiók Pártja mögött álló oroszbarát tőkének is érdeke, úgyhogy egyelőre úgy tűnik, minden nagyobb erő a független Ukrajnában érdekelt. – A jelenlegi ukrajnai politikai helyzetben mekkora mozgástere van a kárpátaljai magyarságnak országos, illetv e megyei szinten? – Rendkívül szűk a mozgástere, hiszen egy 150 ezres közösségnek nincsen politikai súlya egy majdnem 47 milliós országban; még Kárpátalja lakosainak is csupán mintegy 12 százaléka magyar nemzetiségű. Mindazonáltal az ukrajnai nemzeti kiseb bségek közül csak a magyarságnak sikerült független politikai pártot létrehoznia, ráadásul kettőt is. A parlamenti képviselettel nem rendelkező kárpátaljai magyarok érdekérvényesítő képessége, politikai lehetőségei azonban jelentős mértékben függenek az uk rán – magyar kapcsolatoktól, illetve a magyar külpolitikától. Hangsúlyozom, centralizált politikai berendezkedés jellemzi Ukrajnát, tehát az önkormányzati jogok meglehetősen szűk körűek. Ugyanakkor a KMKSZ Ukrajnai Magyar Párt és az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt Kárpátalján a tavaszi választások óta jelen van a megyei közgyűlésben, így a magyarság bizonyos kérdésekben érvényesítheti érdekeit. vissza Berlin aggódva figyel Budapestre Népszabadság • Inotai Edit • 2006. szeptember 23. Meglehetős aggodalommal figyeli a magyar politikai fejleményeket a német kormány, még ha Angela Merkel (CDU) kancellár látszólag a szokásos ügymenet keretében fogadta is tegnap Gyurcsány Ference t. A magyar kormányfőt a Bertelsmannfórum Európa jövőjével kapcsolatos konferenciájára hívták meg, s már hónapokkal ezelőtt ehhez egyeztették a kétoldalú találkozót a német kancellárral. Magyarország azonban az utóbbi napokban a térség egyik politikaila g stabil országából gazdaságipolitikai aggodalomforrássá változott. Nemcsak a berlini kormány, hanem a német tőke számára sem mindegy, hogy mi történik az egyik legfőbb partnerországukban (Németország ma az egyik legnagyobb külföldi befektető Magyarország on, és a magyar külkereskedelem 30 százaléka is német vállalatokkal bonyolódik). Angela Merkel nem kívánta kommentálni a magyar belpolitikát. - Európai uniós kérdésekről tárgyalunk, s e téren nagyon jó köztünk az együttműködés - mondta az EU 2007 januárj ától esedékes, soros elnökségére készülő Merkel. A magyarországi zavargások és tüntetések természetesen szóba kerültek. A munkaebéden a kancellár egyes értesülések szerint azt mondta: figyelemmel kísérik a helyzetet, de nézetük szerint a magyar kormány a
