Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-23
5 Nem véletlen, hogy Románia és Bulgária egyelőre nem veszi készpénznek a jövő januári belépést. Olli Rehn brüsszeli bővítési biztos taktikai okokból megpróbált az utolsó pillanatig ködösíteni, bizonytalanságban - és ezzel nyomás alatt - tartani a két ország vezetését. "Szeretném, ha Románia és Bulgária 2007. január 1jén csatlakozna" - tette nyilvánvalóvá álláspontját Rehn, ha arról faggatták, javasolni fogjae a szeptember 26án közzéteendő országjelentés a belépés egyéves elhalasztás át. Egyúttal jelezte: a közösségi jog betartása fölött őrködő Európai Bizottság (EB) tagjaként gondoskodnia kell arról, hogy a két állam valóban felkészülten lépjen be. A csatlakozási okmány vonatkozó záradéka lehetőséget ad a halasztásra, ha fennáll annak a "komoly kockázata", hogy a két ország az adott időpontig "számos fontos területen" nem tudja teljesíteni a tagsággal járó követelményeket. Ám hiába igyekezett Rehn fenntartani a kételyeket, szeptember elején bizottsági berkekből egyszerre több csatornán keresztül is szivárogni kezdtek az értesülések, hogy egyik tagjelölttel szemben sem kívánnak élni a legerősebb szankció lehetőségével. A Romano Prodi vezette előző EB bővítési felelőse, Günter Verheugen szeptember elején Düsseldorfban már kerek perec köz ölte: "A döntéshozatali folyamat befejeződött, Bulgária és Románia január 1jén csatlakozik." Óvatosabban, de egyértelműen nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos is, aki szerint mindkét országot bátorítani kellene azzal, hogy nem késleltetik a felvételüket. Az EU soros elnöki tisztét ellátó Matti Vanhanen finn kormányfő pedig afelől nyugtatta meg Helsinkiben Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnököt, hogy Bukarest nyilvánvaló haladást ért el a 2007es EUtagsá g felé. Eközben Szergej Sztanisev bolgár kormányfő Brüsszelben a José Manuel Barroso bizottsági elnökkel és Rehnnel folytatott megbeszéléseit értékelve kijelentette: immár "reális cél" a 2007es belépés. Az országjelentések jövő heti közzététele előtti nap okban nem is az volt a kérdés Brüsszelben, mikor csatlakozik a két ország, hanem hogy milyen feltételekkel. A halasztáson kívül a csatlakozási szerződésbe három másik biztosítékot is beépítettek. Az első, általános gazdasági védzáradék csak a belépés után vethető be - bármely tagállam kérésére, de legfeljebb három évig. A belső piaci, valamint a bel- és igazságügyi klauzula alapján viszont az EB már a csatlakozás előtt is hozhat védőintézkedéseket, amelyek akár a tagság első három éve után is hatályban mar adhatnak, ha a kötelezettségek nem teljesülnek. Az EB tehát szüneteltethet olyan közösségi vívmányokból eredő jogokat, amelyek összefüggenek a tagállam hiányosságaival. A bővítési biztos környezetében az a vélekedés kerekedett felül, hogy egyegy jól irán yzott védőintézkedés vagy a velük való fenyegetőzés a bolgár és a román reformfolyamat ösztönzése szempontjából többet ér, mint a csatlakozás elhalasztása. Tagállamként mindkét ország az uniós jogrend szokásos eljárásaival, mindenekelőtt a jogsértési proce dúrával is kényszeríthető lesz a közösségi szerződések tiszteletben tartására. Ha pedig nem építik ki kellően a mezőgazdasági és a felzárkóztatási támogatások felhasználásához szükséges adminisztrációt, az EB részben visszatarthatja a pénzeket. Brüsszelben azt rebesgetik, az előírt adatbázisok híján jövőre a két tagállam akár az agrárkifizetések negyedétől is eleshet. Az automatikus vagy védzáradékból fakadó büntetések azonban olyan üzenetet hordozhatnak, mintha az érintett ország csak másodrendű tagja lenn e az EUnak. Az EBt ugyanakkor most sem hagyta cserben az uniót már sok zsákutcából kivezérlő kreativitása: Barroso és Frattini a jogok felfüggesztése helyett "kísérő intézkedésekről" kezdtek beszélni, arról, hogy a kritikus területeken szakértői segítség et nyújtanak a két országnak. Bulgáriának több a félnivalója, pedig a 2000 elején egyszerre indult csatlakozási tárgyalások akadályait gyorsabban és simábban vette, mint Románia. Az EB tavalyi országjelentésében viszont már az szerepelt, hogy Bulgária elv eszítette előnyét. Idén tavasszal pedig - amikor a brüsszeli testületnek eredetileg döntenie kellett volna az esetleges halasztásról - kiderült, hogy Szófiával vannak a nagyobb bajok. Az EB nyitva hagyta a csatlakozás időpontját, és megfogalmazta a minimál is feladatokat. A Bukarestnek címzett lista rövidebb volt, és technikai jellegű elvárásokra korlátozódott, Szófia esetében viszont nehezebben kiküszöbölhető strukturális problémák merültek fel, mint például a lassú, nem hatékony bűnüldözés és igazságszolgá ltatás. A szófiai kormánynak még pár napja is a bíróságok függetlenségét garantáló alkotmánymódosítással kellett vesződnie. Bár a nyáron pénzügyi visszaélés gyanújával büntetőeljárást indítottak egykét magas beosztású hivatalnok ellen, a bővítési biztos szeptember elején, szófiai látogatásakor változatlanul azt hangoztatta, hogy Bulgáriának haladást kell felmutatni a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcban. Szófia bizonygatja: a korrupció elleni harc jegyében augusztusban törvényt fogadott el arr ól, hogy a képviselők mellett 6 ezer magas
