Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-22
21 Hisz en attól tartanak – egyébként joggal – , hogy a további halasztás csak a belpolitikai instabilitást növelné, míg házon belül jóval hatékonyabb nyomásgyakorlási módszert jelenthet a teljes jogú tagságot korlátozó intézkedések fenyegetése. A gond csupán az, h ogy a jelenlegi viszonyok alapján úgy tűnik, a januári csatlakozás ugyanúgy instabilitást eredményez majd, mint annak elhalasztása. A kormánykoalíció pártjai ugyanis lassan már abban sem tudnak megegyezni, hogy éppen milyen nap van, és tulajdonképpen már c sak azt tartja egyben őket, hogy attól tartanak: ha nyíltan kenyértörésre vinnék a dolgot, kútba esne a 2007es EUtagság. Így aztán még az tűnik az optimista verziónak, ha csak januártól esnek teljes energiával egymás torkának, hogy aztán előrehozott vála sztások útján vigyék dűlőre a dolgot, és nem rögtön a pozitív országjelentés után kezdik el lóbálni a már amúgy is rég kiásott csatabárdot. Pedig a két évvel ezelőtt fölvett új tagállamok példája jelzi: a csatlakozás utáni időszakban a belpolitikai válság az utolsó, amelyre az országnak szüksége van. Hiszen ahelyett, hogy a kormány megpróbálná enyhíteni azt a sokkot, amit az uniós versenypiacra jelentős lépéshátránnyal megérkező kis- és középvállalkozások, farmerek számára jelent majd az integráció, ahelye tt, hogy már ma az lenne a legfőbb gondja, hogy felkészítse a polgárokat és az intézményeket a rendelkezésre álló uniós források minél hatékonyabb lehívására, az idő előtti választások lebegtetésével, az állandó választási kampánnyal csak tovább súlyosbítj a a helyzetet. Ám a koalíció eddigi teljesítménye nyomán szinte bizton állítható: január után sem csupán az uniós normáknak való megfelelés igyekezete miatt lesz lázban az ország. vissza Meddig terjed az etnobiznisz? − Romá nokat akarnak a román kisebbségi önkormányzatokba Gujdár Gabriella Nem román betolakodók veszélyeztetik a magyarországi román kisebbségi önkormányzatok működését - hívta fel a Magyarországon egyre inkább erősödő etnobiznesz jelenségére a román sajtó és hatóságok figyelmét tegnap Bukarestben a Budapesti Ortodox Nők Egyesülete és a Magyarországi Románok Koalíciója. A kérdés azért is nagyon aktuális, mert a magyarországi kisebbségi önkormányzati választásokat egy hét múlva, október 1jén tartják. "Olyan r endszer van fölöttünk, amely nem képvisel minket. A román kisebbségi önkormányzati tanácsok 4045 százaléka olyan képviselőkből áll, akik nem tagjai a magyarországi román közösségnek, senki nem ismeri és nem is ismeri el őket, többségük még csak nem is bes zél románul" - magyarázta tegnap Eva Iova, a magyarországi Foaia Romaneasca hetilap vezetője. Szerinte a kialakult helyzethez nagyban hozzájárult Traian Cresta, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, akit többek között azzal vádolnak, a magyarországi kisebbségi törvény tavalyi módosításakor egy kevésbé szigorú jogszabály mellett tette le a voksát. A kevésbé szigorú kisebbségi törvény, állítják a panaszosok, bárkinek lehetőséget ad arra, hogy magát valamely kisebbség tagjának vallja, és ezáltal indulhasson a kisebbségi önkormányzati választásokon. A panaszosok szerint emögött komoly anyagi érdekek állnak, hiszen a helyi kisebbségi önkormányzatok évi 3000 eurós, az országos pedig évi 200 ezer eurós költségvetésből gazdálkodhat, az összeg e lköltéséről pedig maguk az önkormányzati elnökök döntenek. "A törvény nem szabályozza megfelelően a pénzek elköltésének ellenőrzését, az adóhivatal csak a papírokat nézi, azt senki nem vizsgálja, hogy az önkormányzatok valójában nem a kisebbségi közösség ek érdekvédelmére használják föl a magyar állam által leosztott költségvetést" - részletezte Aurel Becan szegedi ortodox esperes. Az etnobiznesz ellen felszólalók által felvetett problémák kapcsán Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi országgy űlési biztos is megfogalmazta álláspontját, miszerint egyetért abban, hogy az említett jelenségek miatt veszélybe kerülhet a kisebbségi önkormányzati választások alkotmányos lebonyolítása. "Az új törvényi szabályozást a választási visszaélések megakadályoz ása érdekében fogadta el az Országgyűlés, ám ezek a rendelkezések nem alkalmasak az álkisebbségi szavazók és jelöltek kiszűrésére" - áll abban az állásfoglalásban, amelyet a Magyarországi Románok Koalíciójához juttatott el.
