Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-02
10 Duray Miklós, az Magyar Koalíció Pártjának képviselője szerint náci indíttatású a szlovákiai magyargyűlölet, melynek gerjesztője egyértelműen Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. "A politikai bűnöst tehát ismerjük, a bűnös cselekedetek végrehajtóit nem" – húzta al á pénteki egri sajtótájékoztatóján Duray, aki veszélyesnek ítélte, hogy a szlovák kormány részben némán tűri, részben biztatja a magyarellenességet, amely - vélekedett az MKP képviselője - "nem a szlovák nép szívéből fakad". Német lapvélemény a feszültség ről Magyarország bírálja Szlovákiát címmel, bécsi keltezésű tudósításban foglalkozik pénteki számában a Süddeutsche Zeitung a feszültséggel. A tekintélyes német lap beszámolt arról, Fico csak azután jelentette ki, hogy kormánya fellép mindenfajta nacion alista és idegenellenes megnyilvánulás ellen, hogy Gyurcsány meglehetősen demonstratív módon jelentette ki: fenyegetve érzi a két ország közötti kapcsolatokat. Szlovák médiumok véleményét idézve a lap azt írta: Slota kirohanásai annak megbosszulását jelen tik, hogy a szlovákiai magyarok pártja két választási perióduson keresztül tagja volt az akkori pozsonyi konzervatívliberális kormánykoalíciónak. Az MKP Szlovákia egyik legstabilabb politikai tényezőjének számított és számít ma is. Végezetül a Süddeutsche Zeitung rámutatott: noha egyes szlovák lapok Magyarországot is felelőssé tették a feszültség kiéleződéséért, egyértelműen megállapítják, azt a szlovákiai jobboldal szította fel. vissza A pontok nehezen találkoznak - Munkatá rsunk, Miklós Gábor elemzése a visegrádi együttműködés kérdőjeleiről Népszabadság • Miklós Gábor • 2006. szeptember 2. Tizenöt éve létezik a középeurópai újdemokráciák először hármas, majd a cseh és szlovák válással négyessé lett asztaltársasága. Vis egrádon alapították 1991 februárjában. Antall József, Václav Havel és Lech Walesa írták alá az okmányt. Mostanra a társulásnak saját logója is lesz. Nemzetközi zsüri döntött róla, s megtudtam, négy pontot ábrázol. Ez a négy főváros lenne. Az elmúlt évben Magyarország volt a kvartett elnöke. Különös módon épp akkor veszi át Szlovákia a vezetést, amikor némileg viharossá vált a magyarszlovák viszony. De nem ez az egyetlen zavaró tényező. Csehországnak például hoszszabb ideje csak ideiglenes kormánya van, a júniusi választásokkal előállt parlamenti patthelyzet miatt. Lengyelország, a négyes legnagyobb állama pedig saját belső ügyeire koncentrál. Illetve, amikor Varsó külpolitikával foglalkozik, akkor elsősorban a hozzá mérhető nagyságú államokkal való kapcso lat foglalkoztatja. Ráadásul a lengyel politikában a történelmi sérelmek előhozása teret kapott. Ez pedig nem könnyíti a megbékélési programokat. A magyar belpolitikai és pénzügyi helyzet sem ad lendületet a regionális külpolitizálásnak. Szlovákia pedig sz embesül azzal, hogy a kormányzó koalíció összetétele miatt magyarázkodni kényszerül külföldön. Szakértők szerint a kilencvenes években a V4 politikusai több nagy esélyt is kihagytak, amikor a vágyott integrációs célok felé lihegve elfelejtkeztek a szomsz édság építéséről, nem indították el a megbékélési tisztázási folyamatokat. Elég csak a Benes nevet kimondani, máris kitör a vihar. Bekerültünk az integrációs szervezetekbe. Hogyan tovább? Hiszen ebben a helyzetben az államok immár legalább annyira egymás v ersenytársai a megszerezhető pénzekért, mint egymás támogatói. Lehetségese közös fellépés a tovább bővülő huszonötök között? Erre a kérdésre a legtöbb érdekelt igennel válaszol. Mert igaz ugyan, hogy az Európai Unióban az államok alkalmi társulásokkal p róbálják érdekeiket érvényesíteni, de a többékevésbé egyeztetve fellépő regionális partnerségnek nagyobb átütő ereje lehet. Udvardi Iván, a Külügyminisztérium politikai igazgatója, szakállamtitkár végigkísérte a magyar elnökség elmúlt évét. Azt mondja, az egyik legnagyobb sikert éppen azzal érték el a négyek, hogy a magyar elnökség következetesen, mondhatni "könyörtelenül" képviselte közös álláspontjukat az egyeztető fórumokon. Emlékeztet, hogy ilyen egyeztetésre jött Budapestre José Manuel Barroso EBelnö k, majd nem sokkal később a brit elnökséget megtestesítve Tony Blair. Udvardi szerint nemcsak gazdaságipénzügyi érdekeket tudunk így keresztülvinni - akár a brüsszeli gőzhenger ellenében is , hanem jobban beleszólhatunk az EU külpolitikai prioritásainak formálásába. Ő a balkáni és keleteurópai ügyeket emeli ki.
