Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-18
16 hagyományos területi bizto nság szempontjait összeegyeztetni. Emellett a magyar külpolitika intézményi azonosságát biztosító szervezetek (NATO és EU) átalakulásával joggal vetődhet fel a kérdés, hogy ez a folyamat miképp hat a hazai külpolitika egészére. Fontos az is, hogy melyik a magyar érdekeknek leginkább megfelelő integrációs forma. Vajon az integráció alapvetően eszköz a nemzeti cselekvési tér bővítésére, a (nemzet)államok fennmaradására, avagy a "föderáció" megteremtése a cél? Integráció és nemzet Nyilvánvaló, hogy a külpo litika – teába dobott cukorként – nem olvad fel az unió egészében. Minden külpolitika érdekpolitika, a nemzeti érdekből indul ki. Ám a nemzeti érdek meghatározása kölcsönhatásokból következik. Az unió a nemzeti érdekek permanens újrameghatározásának színte re a konszenzus- és kompromisszumalkotás folyamataiban. A szuverenitás megosztása tehát nem a nemzeti érdekről való lemondást, hanem annak kollektív kezelését jelenti. Következésképp a különböző szakpolitikák (low politics) területén sohasem volt annyira s zükség a funkcionális érdekek meghatározására, valamint – alkalmi érdekszövetségek útján – a nemzeti intézményiszervezeti alkuerő megerősítésére, mint az EU tagállamaként. Emellett a magyar külpolitika megkerülhetetlen szempontja marad az össznemzeti stra tégiát igénylő multidimenzionális nemzetpolitika (high politics), amely egyidejűleg Európa, szomszéd- és belpolitika is. Sőt magyar – magyar viszonylatban olyan transznacionális külpolitika, amely a társadalmi szereplőknek – egyházi és világi szervezeteknek , a magyar kis- és közepes vállalatoknak, multiknak stb. – kölcsönöz játékteret. Ez a politika nem korlátozható a szomszéd országokkal fenntartott kapcsolatokra, s a kisebbségi kérdés sem a "különleges háromszögben", sokkal inkább a magyar anyaország – magya r kisebbségek – idegen "anyaország" – nemzetközi szervezetek által meghatározható politikai négyszög kölcsönhatásában értelmezhető. Egy egyenlőtlenül globalizálódó világban a nemzet továbbra is az identitás s ezzel a biztonságpolitika nélkülözhetetlen vonatkoz ási pontja még akkor is, ha az OECDvilágban sok tekintetben nem jogosulatlan a nemzet és állam fogalmáról mint integrált, illetve európaizálódó nemzetről vagy transznacionális államról beszélni. Külpolitika és szakmaiság A kül- és biztonságpolitika új ragondolásakor szükséges a szakmai közvélemény szerepének elismerése és intézményi megerősítése. A magyar peremhelyzet, geopolitikai feladatként, egy valóban hatékony Balkánkompetencia és az ennek megfelelő tudományos infrastruktúra támogatását követeli m eg. A szakmaiság tiszteletben tartása megköveteli, hogy például a diplomáciai iratok ne váljanak a rövid távú pártpolitikai érdekek eszközévé, a stratégiai gondolkodást ne a külpolitikai improvizációk helyettesítsék. A szakmai viták hiánya megnehezíti a kü lpolitika stratégiai újragondolását. Külpolitikai vitakultúra nélkül a lavírozás, a rögtönzés vagy a mindenkori többséghez való csatlakozás gyakorlata a veszély, s Magyarország aligha válhat képessé, hogy kifelé olyan uralkodó diskurzusokat közvetítsen, am elyek a politikai partnerválasztást és egy markánsabb országkép kialakítását elősegíthetik. vissza Kiss J. László a Teleki Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központjának főigazgatóhelyettese Kijev várólistán Keleti szomszédunk egy jó darabig még biztosan nem fog csatlakozni a NATOhoz és az Európai Unióhoz. A keleteurópai országot befogadni kész északatlanti szövetségből egyelőre Kijev nem kér, aho gyan azt a minap Brüsszelben vendégeskedő Viktor Janukovics kormányfő világossá tette. Az európai integráció pedig ideiglenesen "megtelt", Benita FerreroWaldner külkapcsolatokért felelős biztos nyíltan ki is mondta, hogy Ukrajna "tagsága nincs napirenden" . Helyette az EU megkülönböztetett partneri viszonyt, az energiabiztonságtól a belügyi együttműködésig egy sor területen a kapcsolatok szorosabbra fűzését javasolja Kijevnek. Szó van egyebek között a vízumpolitika enyhítéséről, a diákok és tudományos szake mberek beutazásának megkönnyítéséről az Európai Unió területére; szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról az EU és Ukrajna között; az energiaszállítások biztonságát garantáló lépésekről. A tárgyalások a jövő év elején kezdődhetnek meg a jelenlegi együttműk ödési megállapodást fölváltó, és a remények szerint 2007 végén életbe lépő új kétoldalú egyezményről.
