Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-15
19 EU - Szlovákia és Csehország még nem döntött, megnyitjae munkapiacát a románok és bolgárok előtt Pozsony, 2006. szeptember 14., csütörtök (MTI/TA SR) - Szlovákia és Csehország még nem döntö tt arról, hogy megnyitjae munkapiacát a bolgárok és románok előtt, azok uniós csatlakozását követően, de a két kormányfő mindenesetre elvi támogatását adta a munkapiac megnyitásához. - Nem lenne helyes és igazságos, ha elzárnánk a munkapiacot a legúja bb EUcsatlakozók elől, miközben mi magunk is bíráljuk, hogy az unió 15 régi tagja közül a legtöbben ugyanezt teszik átmenetileg velünk - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő, miután cseh kollégájával találkozott csütörtökön Pozsonyban. Fico elmondt a, hogy a szlovák kormány, tervei szerint hamarosan kihirdeti döntését a kérdésben. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök hasonlóképpen vélekedett, mindazonáltal hozzátette, hogy kormánya nézetei jelenleg meglehetősen óvatosak a kérdésben. Jóllehet Románia a legszegényebb ország, amelyet az EU - egykor "gazdag országok exkluzív klubja" - valaha is felvett, nem lehet biztosra venni a román munkaerő tömeges beözönlését a jelenlegi tagországokba, mivel máris az ország teljes lakosságának csaknem 10 száz aléka dolgozik ezekben az országokban, áll a Financial Times keddi elemzésében. A londoni üzleti napilap, amely egész oldalas összeállítást közölt a keleteurópai munkaerőáramlásról az EUbővítéssel összefüggésben, azt írta: a gazdasági adatok puszta összehasonlítása is olyan félelmeket ébreszt egyebek mellett NagyBritanniában - csakúgy, mint a 2004es bővítés előtt , hogy Románia felvétele után "szegény munkavállalók áradata özönli el a brit partokat", és máris többen munkapiaci korlátozásokat követ elnek. NagyBritannia volt a legnagyobb régi EUtagállam, amely a 2004es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 513 ezer tartós letelepülő érkezik KeletEurópából, a legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma eléri a 600 ezret; zömük lengyel. A Financial Times keddi elemzése szerint azonban nem biztos, hogy Románia belépése olyan súlyos (munkapiaci) hatással jár, amilyentől sokan tartanak. Annyi román dolgozik ugyanis már most külföldön - akár törvényesen, akár törvényellenesen , hogy az illetékesek szerint kétséges további jelentős számú munkavállaló elindulása az EUfelvétel után. A román munkaügyi minisztérium egy név nélkül nyilatkozó hivatalnoka azt mondta a brit lapnak, hogy a 21,7 milliós ország lakosságából jelenleg kétmillióan dolgoznak EUtagállamokban. "Néhány tízezren még elmehetnek, de az nem igazán lehetséges, hogy az emberek továbbra is ugyanilyen számban menjenek külföldre (dolgozni)", mondta a román kormányilletékes. Az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni társadalmigazdasági kutatóintézet nemrégiben közzétett, 38 oldalas átfogó prognózisa azt jósolta, hogy a Románia és Bulgária 2007re kitűzött belépése utáni egy évben 41 ezer román és 15 ezer bolgár érkezik a brit munkapiacra. Az IPPR április végi jelentése azt javasolta, hogy a brit kormány a bolgár és a román állampolgárokra is terjessze ki a szabad munkavállalás jogát a két ország EUcsatlakozása után, mert a nettó beáramlás Romániából és Bulgáriából várhatóan csekély lesz, de ez is pozitív hatást gyakorol ma jd a brit munkapiacra. Nem sokkal korábban az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű londoni gazdasági előrejelző részlege is azt írta elemzésében, hogy az új tagállamok munkavállalói "figyelemreméltóan kedvező" hatást gyakoroltak a brit gazdaságra. A cég egyebek mel lett megállapította: a több százezer keleteurópai új alkalmazott beáramlása - a bérleszorító hatás miatt - fél százalékponttal alacsonyabban tartja a brit jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként jelenleg állna. Az utóbbi egy évben mért 100 ezer fős brit munkanélküli többlet harmadát azok az elbocsátott hazai munkavállalók adják, akiknek a keleti beáramlás miatt "kicsit hosszabb ideig tart" az elhelyezkedés, de a költséghaszon ráta így is nagyon kedvező, állt az ITEM Club tavaszi jelenté sében. A Financial Times keddi elemzése szerint egyébként kezdenek elenyészni azok a tényezők, amelyek kivándorlásra sarkallják a románokat; a fiatal és képzett románoknak ma jobbak a hazai lehetőségeik, mint korábban bármikor. Nem szabad azonban túlzásokba sem esni Románia belső átalakulásával kapcsolatban, áll a cikkben. A lap szerint az egy főre jutó román hazai össztermék értéke tavaly - vásárlóerőparitáson számolva - alig 34,7 százaléka volt az EUátlagnak, és mindössze 32 százaléka a bővítés előtti, 15 tagú unióénak.
