Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-14
37 Különféle ügyintézési bonyodalmak miatt október 20ára nem készülhet el a kolozsvári Sétatéren felállítandó 1956os emlékmű. A kezdeményező Kolozsvár Társaság elnöke, Kántor Lajos tájékoztatása szerint a románia i megemlékezések központi rendezvényének a helyszíne Kolozsvár lesz, a 4 méter magas szobor helyett azonban az ünneplőknek be kell érniük csupán az „alapkőletétellel". Kántor Lajos a Szabadságnak elmondta: a Kolozsvár Társaság a szobortervpályázat eredmé nyhirdetése után év elejétől dolgozott a pályázatokhoz szükséges iratok, illetve a városházi engedély kiváltásához kért dosszié összeállításán. Előre nem látott ügyintézési bonyodalmak merültek fel azonban a pályázásnál, a városházán a hivatalnokok szabads ága is késleltette az engedélyek véglegesítését. Jelenleg úgy tűnik, a magyar országi ’56os Emlékbizottság kedvezően ítélt, és mintegy 4, 8 millió forinttal finanszírozza az emlékműállítást, az Illyés Közalapítvány pedig 600 ezer forinttal járul hozzá a s zoborállítás költségeihez. Megtudtuk: az emlékművet a Sétatéren, a Kós Károly tervezte épülethez (amelyben jelenleg a Képzőművészeti Egyetem festészeti szakának termei vannak) közel, a jobboldali sétány mellett, a Szamos felőli oldalon tervezik felállítani még a fagy beállta előtt. Mint ismeretes, a Kolozsvár Társaság ötlete nyomán kezdeményező bizottság alakult, amely – László Attila megyei RMDSZ elnökkel egyeztetve – meghívásos pályázat kiírása mellett döntött. Tavaly október 28án küldték szét a körlev elet tizenkét szobrászművésznek: a pályázaton Bocskay Vince, Deák Árpád, Gergely Zoltán, Hunyadi László, Jecza Péter, Kocsis Rudolf, Kolozsi Tibor, Sánta Csaba, Szakáts Béla, Tőrős Gábor, Varga Mihály és Vetró András vett részt, névtelenül, jeligés rendsze rben. A bírálóbizottság – Dáné Tibor Kálmán, Dávid Gyula, Gergely István, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Koós András, Maczalik Arnold, Murádin Báyer Katalin és Tibád Zoltán – többsége Szakáts Béla munkája mellett döntött. – A „napszimbolikus" kapu a sz abadságvágy, a jóreménység, a szebb jövő, a felszabadulás eszméjének szimbóluma. Alapeszméje minden forradalomnak, így az 1956osnak is. Világszerte elbukása mindezen remények elvesztését, a dolgok fonákjára fordulását, jajt, fájdalmat, börtönt, halált j elentett. Így a kapu, a szabadság „napszimbolikus" kapuja átfordulva börtönkapuvá válik" – értékelte munkája jelképes értelmét a tervező. Szakáts 1938ban született Székelyudvarhelyen, Temesváron él, egyetemi tanár. Boc személyesen nyújtja majd át az épí tkezési engedélyt Az ügyintézés körüli késedelmekről, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila a következőket nyilatkozta: annak ellenére, hogy a feladatok leosztása már tavaly, év vége felé megtörtént, a Kolozsvár Társaság – balesetre, időhiányra hivatkozva – elmulasztotta beszerezni az Országos Műemlékvédelmi Bizottság engedélyét, és benyújtani az építkezési engedélyhez szükséges kérelmet. A helyzet meglehetősen kényelmetlen, mert a felavatásra gálaműsort terveztek, amelyen Cseh Áron ma gyar főkonzul több személynek magyar állami kitüntetést adna át. A keddi kolozsvári tanácsülést követően ezért megbeszélések folytak a polgármester részvételével, amelyek során a „mentsük a menthetőt" elv alapján kidolgoztak egy sürgősségi megoldást. Eld öntötték, hogy Adrian Iancu városi főépítészt kiviszik a helyszínre, és kijelölik az emlékmű pontos helyét. A gálaműsoron pedig Emil Boc polgármester személyesen nyújtja majd át az időközben elkészült építkezési engedélyt. Sógor Csaba az ’56os elítéltek rehabilitálását szorgalmazta Sógor Csaba RMDSZes szenátor a romániai ’56os elítéltek rehabilitációját kérte a parlament őszi ülésszakának első napján. A politikus különbizottság felállítását javasolta, amely csak ’56 eseményeivel foglalkozna, és felada ta lenne megvizsgálni valamennyi ítéletet. A politikus szerint a bizottságnak ki kellene dolgoznia egy olyan jogszabályt, amely egyenként rehabilitálná a forradalom miatt elítélteket. Mindez megkönnyítené az egykori elítéltek vagy hozzátartozók helyzetét , akiknek jogában áll a törvény szerint egyénileg perújrafelvételt kérni, ez a folyamat viszont hosszadalmas és nehézkes. „A forradalom 50. évfordulóján a román törvényhozásnak is kötelessége tisztelettel adózni az akkori eseményekért kiállók bátorsága és erkölcsi tartása előtt" – hangsúlyozta a Hargita megyei szenátor.
