Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-11
20 E ldöntött tény Románia és Bulgária 2007 január elsejei európai uniós csatlakozása vasárnapi német sajtójelentések szerint. Az Európai Bizottság ezen értesülések szerint határozottan erre tesz javaslatot abban a szeptember 26án nyilvánosságra kerülő jelenté sében, amelyben a két belépésre váró ország teljesítményét értékeli. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung ezzel összefüggésben idézte a német Günter Verheugent, az Európai Bizottság ipari biztosát, aki szerint a testületben erre vonatkozóan lezárult a véleményalkotás folyamata, mégpedig a felvétel javára. Verheugen szerint hasonló véleménytöbbség alakult ki az Európai Parlamentben is. A bizottság várható, ilyen irányú javaslata ellenére a tagállamok – ugyancsak a szóban forgó sajtójelentések alapján – fenntartják maguknak a jogot arra, hogy a két ország felvételét egy évvel elhalasszák, amennyiben Bukarest és Szófia nem teljesíti időben a még hátra lévő reformfeladatokat. Az már korábban ismert volt, hogy Románia és Bulgária csatlakozását az unió tör ténetében eddig a legszigorúbbnak számító védzáradékával tervezik. Azaz mindkét országtól megvonhatják az uniós támogatási pénzeket, amennyiben nem garantálják azok előírt szétosztását. Ezen túlmenően Romániát és Bulgáriát kereskedelmi korlátozások is feny egethetik, ha egyes területeken nem tesznek eleget az EU szabványainak. Mind Bukarest, mind Szófia számára egyidejűleg rendkívül fontos feltétel a korrupció, illetve a szervezett bűnözés elleni harc folytatása. Amennyiben ennek üteme az Európai Bizottság szerint nem megfelelő, Románia és Bulgária a jogi, illetve igazságügyi kapcsolatok terén is csupán korlátozott együttműködésre számíthat – tűnt ki a német sajtó értesüléseiből. vissza Kincsesnek gyanús Markó dossziéja 2006. szeptember 11. (9. oldal) Rostás Szabolcs Nyilvánosságra kellene hoznia Markó Bélának a magyarországi írókkal folytatott megbeszéléseiről a román kommunista rezsim egyik kollaboránsának írt jelentéseit – jelentette be Kincses Előd. A marosvásárhelyi ügyvéd annak kapcsán fogalmazta meg elvárását, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a minap bejelentette, miszerint a nyolcvanas években Hajdu Győzőnek, az Igaz Szó főszerkesztőjének számolt be az ír ókkal fenntartott kapcsolatáról. Kincses nem tartja elegendőnek, hogy megfigyelési dossziéja bemutatásakor Markó csupán azt ecsetelte, miként figyelte meg, hallgatta le és követte a Securitate. Az RMDSZ egykori politikusa szerint a romániai magyar közösség sorsát irányító politikusnak – aki ráadásul kormányfőhelyettes is – kötelessége beszámolnia arról, milyen jelentésekkel látta el a Ceausescudiktatúra kiszolgálójaként elhíresült Hajdu Győzőt. Emlékeztetett: amikor erdélyi falvakat akart felszámolni a ko mmunista rezsim, a tájékozódás végett több magyarországi író látogatott a helyszínre; Kincses közülük Czine Mihály irodalomtörténészt, a Magyarok Világszövetségének volt alelnökét és Görömbei András írót emelte ki. Markó Béla nemrég mutatta be 1218 oldalas , a volt titkosszolgálat által róla összeállított dossziéját, amelyből kiderül, hogy a Securitate „nacionalista és irredenta” magatartás miatt három éven át megfigyelte, sőt az egyik szekus tiszt „gazembernek” nevezte. A dokumentumok tanúsága szerint az RM DSZ elnökét – aki akkor Marosvásárhelyen az Igaz Szó szépirodalmi havilap szerkesztője volt – főleg 1987 és 1989 között követte a titkosszolgálat, folyamatosan lehallgatták a telefonját és a lakását. vissza Saját úton Crna G ora − Amerikai állampolgárok terveztek merényletet? 2006. szeptember 11. (9. oldal) Montenegróban tegnap parlamenti, 14 járásban pedig helyhatósági választásokat tartottak, az elsőt, amióta a kis köztársaság a május 21i referendum nyomán június 3án függ etlenné vált. A közvéleménykutatások eredményei szerint a választások nagy esélyese a Milo Djukanovics kormányfő vezette Európai Montenegróért elnevezésű választási szövetség, amely azokat a erőket tömöríti, amelyek – ugyancsak Djukanovicsék vezetésével – síkraszálltak a köztársaság függetlenségéért. A választásokkal várhatólag a jelenlegi hatalom kikerekíti győzelmét. A közvéleménykutatások ugyanis több mint 45 százalékot adtak az „európaiaknak”, s ennek felét sem, mindössze 19 százalékot legnagyobb elle nlábasuknak, a Szocialista Néppártnak, amely még most sem nyugodott bele a Szerbiától való szétválásba.
