Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-11
8 hogy az európai inte gráció milyen eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyarmagyar kapcsolatok és a Kárpátmedencében sorsközösségben élő népek problémamentes kapcsolatainak további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. A KMKF ülésén a szomszé dos országok parlamentjében mandátummal rendelkező, magyar szervezet jelöltjeként megválasztott politikusok, illetve az Országgyűlés elnöke által meghívott képviselők vesznek részt. A találkozón megjelent Markó Béla romániai miniszterelnökhelyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, Duray Mik lós, a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártjának képviselője. A fórumot Szili Katalin 2004. szeptember 10re hívta össze először azzal a céllal, hogy a parlamenti képviselők és a határon túli magyarság képviselői között folyamatos párbeszéd ala kuljon ki elsősorban a nemzetpolitikai stratégiai, gazdasági és oktatási kérdésekben; azóta évente egy alkalommal csúcstalálkozót tartanak Budapesten. vissza Magyarmagyar találkozót tartottak Hevesben Bélapátfalva, 2006. szeptember 8., péntek (MTI) - A nemzet kulturális egységének megteremtése az anyaország nyitottságán és a régiók együttműködésén túl, a történelmi sérelmek meghaladásán múlik - jelentette ki a Határon Túli Ma gyarok Hivatalának megbízott vezetője pénteken a Bélapátfalván rendezett magyarmagyar találkozón. Erre lehetőséget teremt az Európai Unió, ezért Magyarország számára fontos, hogy a környező országok a közösség tagjává váljanak - mondta Petróczi Sándor a Heves megyei települések és határon túli magyarlakta testvértelepüléseik találkozóján. A magyar szlovák viszonyt terhelő legutóbbi fejlemények intő példái annak, hogy milyen pusztító lehet a sérelmek újraélesztése - hangsúlyozta a hivatalvezető. György Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője úgy vélekedett, hogy Románia, Bulgáriával együtt már 2007 január elsején az Európai Unió tagjává válhat. Emlékeztetett arra, hogy az alternatíva a 2008as csatlakozás; az időpontról szeptember 26án hoz döntést az Európai Bizottság. A két új tagállamnak várhatóan szigorúbb feltételekkel kell számolnia, mint a 2004ben csatlakozott országoknak. Ez szigorúbb védzáradékot és a sűrűbb szövésű monitoring hálózatot jelenthet - mondta. A Szülőföld Program keretében működtetett Szülőföld Alap az idén négy prioritásra, a informatikai fejlesztések, a szórványmagyarság anyanyelvi oktatásának támogatására, egy határon túli falugondnoki hálózat kialakításának elősegítésére, illetve a magy armagyar együttműködés erősítésére kívánja fordítani az alapban szereplő forrásokat - hangsúlyozta a rendezvényen az alapot kezelő tanács elnöke. Kiss Elemér elmondta, hogy első alkalommal az elmúlt évben osztották szét pályázat alapján a határon túli magyarság szülőföldön történő boldogulását segítő keretösszeget. Az elosztáskor pozitív diszkriminációban részesítik a nehezebb helyzetben lévő határon túli közösségeket, így az elmúlt évben és az idén is, a lakosság arányát meghaladó mértékű támogatá st kapnak a kárpátaljai és a vajdasági magyar pályázók - mondta Kiss Elemér. A három napos rendezvényen 14 Heves megyei város és falu, valamint 22 határon túli magyarlakta testvértelepülésük képviselői találkoztak egymással. vissza KMKF - Gémesi Ferenc: átalakul a határon túli magyarság támogatási rendszere Budapest, 2006. szeptember 8., péntek (MTI) - Átalakul a határon túli magyarság támogatási rendszere, a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támog atást - közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) pénteki budapesti ülésén. "A támogatáspolitika intézményrendszerét alapvetően át kell alakítani, an élkül, hogy a források nagyságrendje változzon", ám azok felhasználását átláthatóvá, világosan számon kérhetővé kell tenni - hangsúlyozta. A kormány a Szülőföld Alapba szeretné "az eddig különböző intézményekben ellátott támogatáspolitikai kérdéseket i ntegrálni". Korábban a magyar kormány több közalapítványt hozott létre a határon túli magyarság támogatására. A támogatáspolitika átalakításával háromszintű rendszer jönne létre. A politika szintjén a kormány a szomszédos államok magyarságának politik ai szervezeteivel egyeztetne a "fő célokról és irányokról". A "középszint" szakmai lenne, amely a politikától "tudatosan mentesen" foglalkozik majd az adott projektekkel és
