Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-07
29 Corporation (RMGC) vállalkozást - tájékoztatta lapunkat Korodi Attila. A hatástanulmány elemzésére hivatott tárcaközi bizottságot vezető államtitkár a Népszabadságban megj elentekre reagált az ÚMSZnek. E szerint a hatástanulmány összeállítói megcsonkították és meghamisították a Fehér megyei település történelmi részén található kulturális és épített örökség megóvását célzó független szakértői jelentést. A magyarországi l apban megjelent vádakat tegnap Virgil Apostol, a jelentés egyik szerzője az MTInek is megerősítette. A bukaresti Opus Kft. cég ügyvezető igazgatója szerint a csonkítást az RMGC hajtotta végre, amely a környezetvédelmi tárca engedélyének a megszerzéséhez volt köteles elkészíttetni az aranykitermelés környezeti hatásait feltáró tanulmányt. Ez utóbbi részét képezi a Verespatak történelmi részén álló kulturális és épített örökség megóvásának menedzsmentterve. A cég szakemberei és vezetői (Virgil Apostol üg yvezető igazgató és Stefan Balici igazgató) műépítészek azt állítják: az elkészített környezeti hatástanulmányba szakvéleményükből csak egyes részleteket emeltek be. Márpedig az általuk készített dokumentációt semmiképpen nem lett volna szabad megcsonkítan i, mert ezáltal annak következtetései radikálisan módosultak - olvasható a magyarországi napilapban. "Teljes mértékben átalakították a szöveget, kivették például azokat a cikkelyeket, amelyek nem feleltek meg az RMGCnek, kihúzták néhány fejezet címét is " - mondta tegnap Apostol az MTInek. Nehezményezte, hogy módosítások voltak a szövegben is. Ezáltal a szakértői vélemény szelleme, tartalma teljes egészében átalakult, annyira, hogy az Opus vezetői nem is vállalják a hatástanulmányban megjelent szövegvált ozatért a felelősséget - mondta. Apostol nem is látta érdemesnek, hogy külön kiemeljen az MTI érdeklődésére bármilyen példát is, hiszen - mint fogalmazott - az eredeti jelentés egésze, az alapvető mondanivaló torzult el a radikális módosítások révén. Az R MGC szóvivője a Népszabadságnak azt mondta: az erre vonatkozó fejezetek elkészítésére a Román Nemzeti Történelmi Múzeummal kötöttek szerződést, a múzeum pedig alvállalkozóként bízta meg az Opust. A bukaresti cég vezetői egyébként augusztus 12én levélben t ájékoztatták Sulfina Barbu környezetvédelmi minisztert, jelezve, hogy nem vállalják a Verespatak történelmi részében található kulturális örökség megóvására vonatkozó következtetéseket, legalábbis abban a formában, ahogy a környezeti hatástanulmányban szer epelnek. Korodi Attila az ÚMSZnek elmondta: az Opus Kft. szakértőinek kifogásait szóvá teszi majd a hatástanulmányt elemző tárcaközi bizottságnál. "A felmerült kérdéseket csatoljuk ahhoz a kérdéscsomaghoz, amely a kitermeléssel kapcsolatos romániai és magyarország i közmeghallgatások nyomán összeálltak, és választ várunk rájuk az RMGCtől" - nyilatkozta a környezetvédelmi államtitkár. Tájékoztatása szerint a kanadairomán cég szeptember 30a után kapja meg a kérdéscsomagot, amelyre "tetszése és kapacitása" szerinti határidőn belül válaszol. vissza Önkorlát Új Magyar Szó 2006. szeptember 7. Szerző: Cs. Gyimesi Éva A területi autonómia nem csupán magyar ügy, mégis hajlamosak vagyunk nyolcvankilenc óta a romániai székelyek kiváltsága ként kezelni. Nem véletlen, hogy értő elmékre ritkán talál ez a jogi követelés. Már rendszerváltás előtti személyes olvasmányaimból, hozzáférhető szakirodalomból világosan kitűnt: a decentralizáció minden liberális demokrácia alapkritériuma. Vagyis: igaz i jogállam olyan régiókból áll(hat), amelyekben természetszerű, hogy az adott tartományhoz tartozó gazdasági, szociális, kulturális, akár nemzetközi együttműködési stb. kérdésekben a területi önkormányzatnak döntési joga van. Ha az Európai Unió a régiók Eu rópája, akkor annál inkább. Hogy bizonyos európai államok - Németország, Olaszország, Spanyolország, NagyBritannia stb. - ilyen régiókból álltak össze vagy váltak lassacskán ilyen jellegűvé, az köztudott, Havasalföld, Moldva egyesülése sem kivétel ez alól . Minden román állampolgárnak járna az a jog, hogy közakarattal hasonló régiókat hozzon létre, ha a hagyományok és a mai gazdasági, kulturális adottságok ezt megengedik, hiszen a fejlett régiók nem kötelesek cipelni az elmaradottak hátrányos helyzetéből adódó többletkiadásokat. Az országrészek viszonylagos önrendelkezésének megvalósítása az állam feldarabolása nélkül az úgynevezett szubszidiaritás elvének megvalósítása lenne magasabb
