Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-07
14 szélsőségesség és a faji türelmetlenség minden megnyilvánulását. (_) Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy nem fogjuk eltűrni az idegengyűlölet és szélsőségesség semmiféle megnyilvánulását sem Szlovákiában, sem a kö rnyező országokban" - hangzik a nyilatkozat. Óvatosan és megfontoltan kezelik a kérdést A képviselők kinyilvánították, hogy nagyon óvatosan és megfontoltan fogják kezelni a kérdést, és nem kovácsolnak politikai tőkét belőle. A nyilatkozatot heves vita utá n még a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Szlovák Nemzeti Párt is elfogadta, tartózkodott viszont az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió - Demokrata Párt (SDKUDS). Ennek egyik vezetője, Eduard Kukan volt külügyminiszter azzal indokol ta tartózkodásukat, hogy a szöveg azt jelzi a külvilág számára, hogy Szlovákiában az emberi jogok alakulása ellentétes az európaival, és ez sérti Szlovákia külföldi tekintélyét. A párt nem ért egyet azzal sem, hogy a nyilatkozat révén "a nemrég történt bűn ös incidenseket összekapcsolták a holokauszt ügyével", és ezzel leértékelték azt. A párt ezzel együtt hangsúlyozza, hogy mindig is elítélte a szélsőségességet, beleértve a nemrég történt eseteket is. EP: európai ügy a szlovák helyzet A szlovákiai történ ések európaiságát hangsúlyozták egyebek között az Európai Parlament úgynevezett nemzeti kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának szerdai rendkívüli ülésén Strasbourgban, amelyen a szlovákiai helyzetet vitatták meg - derül ki a magyar szocialista és a né ppárti EPdelegációk MTIhez Brüsszelbe eljuttatott tájékoztatásából. Szlovák hozzászólók u gyanakkor azt szögezték le, hogy a kormányprogram tekintettel van az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésére, továbbá míg a szlovák rendőrség és igazságszolgáltatás fellépett a nacionalista atrocitásokkal szemben, hasonló fellépés Magyarországon hiányzi k. A csoportot elnöklő Tabajdi Csaba (MSZP) bevezetőjében hangsúlyozta, hogy nem magyarszlovák konfliktusról van szó, hanem európai ügyről, az alapvető emberi jogok, kisebbségi jogok érvényesüléséről. Utalt arra, hogy az EP szocialista frakciójának veze tője, Martin Schulz és az Európai Szocialisták Pártjának elnöke, Poul Nyrup Rasmussen a közösen vallott európai értékek szemszögéből egyaránt elfogadhatatlannak tartotta, hogy egy magát európai szociáldemokrata pártnak tekintő párt, de akár bármilyen más n ormális európai párt koalícióra lépjen szélsőségesen nacionalista és kisebbségellenes párttal. Tabajdi, SzentIványi és Schöpflin is felszólalt Tabajdi leszögezte, hogy nem Szlovákiát, a szlovák népet, hanem a szélsőséges megnyilvánulásokat kívánják elsz igtelni Európában és Szlovákiában, minden európai kormánynak határozottan fel kell lépnie a nacionalista gyűlöletbeszéddel és a rasszista erőszakkal szemben. SzentIványi István (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy a magyar és a szlovák helyzet között minőségi különbség van, a probléma fő gyökere abban van, hogy Szlovákiában szélsőséges nacionalista nézeteket valló párt tagja lehet a kormánykoalíciónak. - Magyarországon szerencsére még parlamenti képviselete sincs a szélsőséges nacionalizmusnak, míg Szlovákiában kormánytagok. Itt alapvető európai értékekről és nem szlovák belügyről van szó - hangoztatta. Gál Kinga (FideszMPSZ) és Schöpflin György (FideszMPSZ) úgy vélték, hogy nem lehet Szlovákia belügyeként kezelni a történéseket, mert a Ján Slotaféle kisebbs égellenes gyűlöletbeszéd és az ennek egyenes következményeként megjelenő magyarellenes atrocitások európai alapvető értékeket veszélyeztetnek, ezért összeurópai ügynek számítanak. Bauer Edit szlovákiai magyar képviselő beszámolt arról, hogy mi történt az elmúlt hetekben Szlovákiában. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia soknemzetiségű ország, ahol a kisebbségeket az elmúlt időszakban alapvető emberi jogsértések érték. Felszólalásában feltárta a magyarellenesség történelmi gyökereit, bizonyos politikai erők által szított magyarellenes hangulatot, s utalt arra, hogy például az államnyelv törvény még mindig korlátozza a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát.
