Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-06
25 Népszava 2006. szeptember 6. Szerző: Halmai Katalin A jelek szerint Románia és Bulgária zöld utat kap a jövő januári EUcsatlakozáshoz, de szigorú feltételek mellett. Élesen bírálta Törökország f elkészülését az Európai Parlament Külügyi Bizottsága. Nem hivatalos brüsszeli vélemények szerint Románia és Bulgária 2007 januárjában átlépheti ugyan az EU küszöbét, de nem élvezheti azonnal a klubtagság minden előnyét. Tavaly szentesített csatlakozási s zerződésük ugyanis lehetővé teszi, hogy a tagállamok pénzügyi szankciókkal büntessék, kizárják őket az együttműködés egyik vagy másik formájából, ha felkészülésüket elégtelennek ítélik. Romániát, amely az utóbbi időben beleerősített és nagy léptekkel igyek ezett lefaragni a hátrányát, kevésbé fenyegetik az esetleges brüsszeli védintézkedések, mint Bulgáriát, amely a kezdeti lendület után megtorpant, és jócskán lemaradt a csatlakozási maratonban. A szófiai kormánynak elsősorban a korrupció és a szervezett bűn özés miatt kell bezsebelnie kritikákat. Szergej Sztanisev kormányfő kedden Strasbourgban igyekezett meggyőzni az Európai Bizottság és a Parlament vezető tisztségviselőit kormánya elszántságáról. Az idő sürget, a brüsszeli végrehajtó testület a tavaszi hala sztás után, szeptember 26án értékeli a két ország uniós érettségét és tesz javaslatot tagfelvételük időpontjára. Keményen bírálja Törökországot az Európai Parlament Külügyi Bizottságának hétfő éjszaka elfogadott jelentése. A beszámoló, amelyről szeptemb er végén, éppen egy hónappal az Európai Bizottság országértékelésének elfogadása előtt szavaz a képviselőtestület plenáris ülése, az ankarai kormány szemére veti a reformfolyamat lelassulását, kifogásolja a szólás- és vallásszabadság gyakorlását gátló, a k isebbségi és szakszervezeti jogok megvalósulását hátráltató fejleményeket. A bizottság túlnyomó többsége által támogatott jelentés ismételten figyelmezteti Törökországot: a tavaly ősszel megkezdett csatlakozási tárgyalások folytatásának a feltétele, hogy m egnyissa szárazföldi és légi kikötőit a cipusi felségjelű repülőgépek, illetve hajók számára. A képviselők újabb feltételt szabtak, amikor megszavazták, hogy az eurázsiai ország csak akkor nyerhessen felvételt az EUba, ha beismeri az örmények ellen elköve tett népirtás bűnét,. A bizottsági jelentés újfent megerősíti a tagállamok által jóváhagyott tárgyalási stratégiát, eszerint a csatlakozási tárgyalások megkezdése nem vezet automatikusan EUtagsághoz. vissza Magyar – szlová k történelmi megbékélés – Letépték Rimaszombat helységnévtábláit - Közös nyilatkozat nélkül zárult a két külügyminiszter találkozója MNO 2006. szeptember 5. 17:50 El kellene töprengeni azon, vajon nem jötte el a német – francia, majd a német – cseh mintára k ivitel ezhető magyar – szlovák történelmi megbékélés ideje – mondta a pozsonyi Pravdának adott interjújában kedden Ján Kubis szlovák külügyminiszter. A mára tervezett közös nyilatkozat viszont a két tervezet nagyfokú különbözősége miatt esett kútba. Kubis történel mi megbékélést szeretne, de még a közös nyilatkozat sem jött létre Az előzetesen jelzett szándék ellenére sem született meg a nacionalizmust és a szélsőségeket elítélő közös nyilatkozat kedden Pozsonyban Göncz Kinga magyar és Ján Kubis szlovák külügyminisz ter kétoldalú megbeszélésén. Megállapodtak viszont abban, hogy szeptember 22én Pozsonyban összeül a kisebbségi kérdéseket felügyelő vegyes bizottság, és szinte biztos, hogy október első harmadában a V4es kormányfők visegrádi találkozóján ott lesz a szlo vák kormányfő, Robert Fico is, aki várhatóan kétoldalú megbeszélést folytat Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel. Az MTI pozsonyi tudósítója úgy tudja, hogy az előre beharangozott közös nyilatkozatot végül azért nem írták alá, mert a felek szövegterve zete nagyon távol állt egymástól. Kubis a mai pozsonyi Pravdában megjelent interjúban még a történelmi megbékélést szorgalmazta. Szerinte épp ez lenne „a puzzle hiányzó eleme, amely végérvényesen segítene eltávolítani a félreértéseket". A monarchiabeli é vtizedek XIX. század végi magyarosító törekvéseire és a szlovákiai magyarokat sújtó második világháború utáni „lakosságcserék" nyomán fennmaradt kölcsönös sérelmek rendezésére utaló külügyminiszter szavai szerint „egyszerűen tudomásul kell venni, hogy itt a Szlovák Köztársaság a jövőben is létezni fog, s akik a létezését bármely irányból és bárhol igyekeznek megkérdőjelezni, azokat a társadalom peremére kellene szorítani."
