Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-04
11 fellépésének is köszönhetően az utóbbi időben javulni látszik a vajdasági magyarok helyzete. Mindkét szerb politikus hangsúlyozta, hogy a kisebbségek elleni inciden seket ki kell vizsgálni és meg kell akadályozni. A külügyminiszteri tárgyalások középpontjában Koszovó jövője állt. Az albán többségű és függetlenségre törekvő egykori szerbiai tartomány sorsáról talán még az idén döntenek a nagyhatalmak. Az eddigi szerb álláspont az, hogy szó sem lehet Koszovó elszakadásáról és függetlenségéről. A Népszabadság kérdésére válaszolva Draskovics tegnap ennél sokkal árnyaltabban fogalmazott. Mint mondta, "kompromisszumot kell találni az albánok nemzeti önrendelkezési joga é s Szerbia területi épségre való joga között. Erre most még van lehetőség, és Szerbia kész a lehető legmeszszebbmenőkig eleget tenni a koszovói albánok önkormányzati igényeinek. A függetlenség kikényszerítése azonban beláthatatlan következményekhez vezetne" . Draskovics úgy véli "a világ összes szeparatista mozgalma ugrásra készen várja, hogy Koszovóban az albánok pártján lévő erőpolitika legyőzze a szerbek jogállami politikáját". Göncz Kinga tudósítónknak elmondta: Magyarország nem a sürgős, hanem a megegy ezéses rendezésben érdekelt. Számunkra a legfontosabb, hogy az úgynevezett NyugatBalkán stabilitása ne gyengüljön, hanem erősödjön. Abban is érdekeltek vagyunk, hogy Szerbia mihamarabb felismerje az európai távlatokat. Jelentős magyar befektetésekre is le hetőségek nyílhatnak. Belgrádi források a Népszabadságnak elmondták: a jelenlegi szerb vezetés a kulisszák mögött lényegében bármilyen engedményre hajlandó, csakhogy elkerülje Koszovó elvesztésének kinyilvánítását. Úgy tudjuk, hogy egy átmeneti időszak u tán Szerbia még abba is beleegyezne, hogy Koszovó valamilyen képviseletet kapjon az ENSZben és más nemzetközi szervezetekben is. A fő szerb törekvés az, hogy Koszovó függetlenségéről a lehető legkésőbb döntsenek, vagy ha már döntenek is, ez csak valamifél e átmeneti állapotot rögzítsen. Érvelésük szerint Koszovó elszakadása újabb etnikai és határvillongásokhoz vezetne a Balkánon, és annak is még nagyobb veszélye lenne, hogy Szerbia visszaesik a nacionalista radikálisok uralmába. Magyar részről azzal is sz ámolnak, hogyha Koszovó miatt ismét magasra csapnak Szerbiában a nacionalista indulatok, akkor azt közvetve vagy közvetlenül megsínyli a vajdasági magyarság is. Göncz Kinga találkozott Ivana DulicMarkovic miniszterelnökhelyettes asszonnyal is. A szerb kormány horvát nemzetiségű tagja (akit egyébként horvát mivolta miatt a szerb radikálisok durván támadnak) az ország európai és NATOintegrációjáról tárgyalt. Magyar részről fontosnak tartják, hogy Szerbia előtt világos legyen, hogy az európai integráció s okkal többet ígér, mint a háborús bűnösök vagy Koszovó miatti elszigetelődés. Belgrádi látogatása után Göncz Kinga tegnap este Montenegró fővárosába, Podgoricába látogatott, ma pedig Koszovóban fejezi be balkáni körútját. vi ssza Sólyom letolta a külügyet Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. augusztus 4. A magyar külpolitika túlságosan óvatos és követő stílusú, a Külügyminisztérium pedig érdemi információt tartalmazó háttéranyagok helyett gyakran a "kapcsolatok sokolda lú és dinamikus fejlődését" ecsetelő közhelyekkel teletűzdelt "gyógyszövegeket" küld - e meglehetősen éles bírálat Sólyom László köztársasági elnöktől származik, aki a Figyelő című hetilapnak adott interjújában arra is panaszkodott, hogy a külügyi anyagokb ól a hivatalos magyar álláspont sem mindig derül ki. A nyers bírálatra a Külügyminisztérium nyilvánosan nem kívánt reagálni. Polgár Viktor szóvivő az MTInek azt mondta: nem tartaná illendőnek, hogy a nyilvánosság előtt válaszoljon az államfő véleményére . Sólyom a Figyelőinterjúban negatív példaként hozta fel, hogy Ahmet Necdet Sezer török államfő minapi budapesti látogatása előtt kapott külügyes háttéranyag bőséges információkat tartalmazott a rodostói Rákócziházról és a külkereskedelmi árucseréről, de a kurd kisebbség helyzetéről nem volt elegendő anyag és vélemény. Sólyom ankarai vendégének felvetette a kurd kérdést, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is szóvá tette az "aggályos hatalomkoncentrációt, valamint a kis finnugor népek helyzetét".
