Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-03
21 titkosszolgálatok élén tapasztalható hatalmi ű rt. A lap s zerint a honatya kifejtette: "T ő kést ki kellene toloncolni az országból ő rültségei miatt, vagyis azért, mert autonómiát akar". Az ÚMSZnek a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal szóviv ő je, Vajda Péter cáfolta a román képvisel ő kijelentését, és alaptalannak neve zte Petru Calian vádjait. A romániai magyar lap emlékeztet, hogy Petru Calian nemrég még a magyarellenességér ő l hírhedt NRP tagja volt, korábban pedig egy kolozsvári helyi napilap f ő szerkeszt ő jeként számos magyarellenes cikket írt. vissza Kritikus döntés el ő tt Juscsenko - Megnevezi a kormányf ő t vagy feloszlatja a parlamentet Magyar Hírlap, 2006. augusztus 3. Viktor Juscsenko ukrán elnöknek sikerült Viktor Janukovicssal, az ellenzéki Régiók Pártjának vezet ő jével megál lapodni bizonyos kérdésekben a belpolitikai válság rendezése érdekében az éjfélig tartó tárgyalásokon – közölte az államf ő szóviv ő je. A tegnapi volt az utolsó nap, amikor Juscsenko eldönthettte: megnevezi a kormányf ő t vagy feloszlatja a parlamentet. Az eln ök a törvényhozás esetleges feloszlatásáról is tárgyalt a parlamenti pártok vezet ő ivel. Egyáltalán nem világos, hogy vajon Juscsenko elnöknek joga vane elutasítania Janukovics miniszterelnöki kinevezését. A két politikus több mint kilenc órán át tárgyalt egymással négyszemközt. A Régiók Pártja csak kés ő bb vitatja meg az új kompromisszumos javaslatokat. Raisza Bohatirjova, a párt képvisel ő je szerint továbbra is konfliktus van a NATOcsatlakozás, az orosz nyelv hivatalossá tétele és az egyház kérdésében. Vik tor Janukovics nem zárta ki, hogy az elvi megállapodás megszületik, és ezt követi majd a koalíciós megállapodás aláírása. Janukovics, akit kormányf ő nek jelölt a Régiók Pártja, a szocialisták és a kommunisták létrehozta "válságellenes" koalíció – amelyhez a z univerzálé alapján csatlakozna a Viktor Juscsenkót támogató Mi Ukrajnánk pártszövetség is – , közölte: miniszterelnökjelöltségér ő l nem volt szó a megbeszélésen.Juscsenko jogi tanácsadója nem zárt ki egy harmadik lehet ő séget sem: az elnök nem oszlatja fel a parlamentet, de visszautasítja Janukovics jelölését és felszólítja a törvényhozást, jelöljön mást a kormányf ő i posztra. Az sem kizárt, hogy Juscsenko nem terjeszt el ő kormányf ő jelöltet a parlamentnek, de nem is oszlatja fel azt. Ebben az esetben éles ko nfrontáció várható az elnök és a "válságellenes" koalíció között, amely akár alkotmányos vádeljárást is kezdeményezhet az elnök ellen. Ha az elnök feloszlatja a törvényhozást, a parlamentben az ellenzéki többség akár jogellenesnek nyilvánítja a döntést és nem vesz róla tudomást. Ha másként dönt, akkor szembe kerül volt "naracsos" szövetségeseivel, akik ő t az államf ő i székbe emelték. vissza Magyarország mozgástere Magyar Hírlap, 2006. augusztus 3. Ahogy száz évvel ezel ő tt a magyarság presztízse a belpolitika hibái miatt rendült meg, úgy játszotta el az 1989ben megszerz ett tekintélyt és "éllovas" min ő sítést az elmúlt néhány év rossz gazdaságpolitikája. A 20. század legnagyobb részében Magyarország külpolitikája kényszerpályán haladt, miközben súlyos hibákat is vétett. A rendszerváltozás óta "szabad a pálya", rajtunk múli k, hogy használjuk ki nem határtalan, de jelentékeny mozgásterünket. Paul Lendvai joggal hangsúlyozza a személyi tényez ő mellett a gazdasági és a pénzügyi stabilitást, hiszen a terület és a népesség adottságain túlmen ő en a tekintély, a befolyás, az érdekér vényesít ő képesség dönt ő mértékben ett ő l függ. Ez azonban nem igazolja Gyurcsány miniszterelnök tételét, hogy ma minden a belpolitikán múlik. Rankénak a külpolitika els ő bbségér ő l szóló tétele kivált érvényes a kisebb országokra, s a magyar történelem tragi kusan igazolja is, hogy sorsunk mennyire a külvilág véleményén és döntésein múlott. Az eljátszott esély Ahogy száz évvel ezel ő tt a magyarság presztízse a belpolitika hibái miatt rendült meg, úgy játszotta el az 1989ben megszerzett tekintélyt és "éllova s" min ő sítést az elmúlt néhány év rossz gazdaságpolitikája. Márpedig ennek kijavítása alapfeltétele az eredményes külpolitikának. Ennek els ő dleges színtere csakis a két legnagyobb európai nemzet, a német és az orosz közötti régió lehet. A visegrádi együttm ű ködés jó alap, ez feltétlenül meg ő rzend ő , e köré építhet ő egy "meger ő sített Visegrád", amelyet a többi új tagállam (Szlovénia és a balti államok), illetve Ausztria, tehát a hagyományos KözépEurópa alkotna. (Itt van Horvátország helye is, csak sikerüljön miel ő bb bekerülnie az EUba és a NATOba.) Ennyi országnak már lenne súlya, közös fellépéssel volna esélye, hogy befolyásolja az EU egyel ő re igen er ő tlen kül- és biztonságpolitikáját. A gázszállítások januári csökkentése egész Európát megijesztette. Talán sehol sem annyira sürget ő a közös európai politika, mint az energia frontján. Érdekünk a több lábon álló, több forrásra épül ő , biztonságos energiaellátás. Magyarország hatalmas hibát k ö vet el, ha különalkuval egyedül a Gazpromra támaszkodik, hiszen ez poli tikailag és az ár tekintetében is teljesen
