Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-03
15 szakdolgozatot csak az állam nyelvén lehet megírni, ugyanígy folyik az államvizsga és a rezidensvizsga is. A Bolyai Kezdeményező Bizottság marosvásárhelyi tagozata szerint inzultusok érik az egyetem magyar oktató it és hallgatóit. Az egyetem honlapján (www.umftgm.ro) egyetlen magyar szót sem találtunk, de az kiderül, hogy örömmel várják a külföldieket is a fizetéses képzésre, évente kevesebb mint ezer euró tandíjért. Ezzel a lehetőséggel a korábbi felvételiken élte k is magyar állampolgárok, bár arról nincs pontos statisztika, hány tandíjas magyar diák van Marosvásárhelyen. A fizetéses képzésen részt vevők aránya különben húszharminc százalék – idén a százhárom tandíjmentes mellett huszonötharminc fizető diákkal sz ámolnak az oktatók. Lapunk úgy tudja, hogy az oktatási minisztérium idén is átiratban szorgalmazta az általános orvosi karon a hatvannegyven százalékos arányú numerus clausus fenntartását. Ez azért is érdekes, mert az oktatást is felügyelő miniszterelnökhelyettes, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A probléma közvetve Magyarországot is érinti, hiszen a végzett orvosok zöme – sajnálatos módon – idővel Magyarországra vándorol. Ennek köszönhetően az elmúlt évtizedekben Magyarország töb b ezer orvost kapott úgy, hogy képzésükre egyetlen fillért sem kellett költenie – egy pár évvel ezelőtti hazai tanulmány szerint a magyar egészségügy az Erdélyből átvándorolt orvosok nélkül egész egyszerűen nem tudná ellátni a feladatát. A fiatal szakember ek kivándorlása elsősorban azért történik, mert otthon nincs jövőképük: hatéves oktatás után az Amerikából importált rendszernek köszönhetően még háziorvos sem lehet a fiatal végzős, ha nem veszi sikerrel a kizárólag Bukarestben letehető szakvizsgát. A gya korlat azt mutatja, hogy ez különösen nehéz a magyaroknak (bizonyos divatszakok esetében – sebészet, belgyógyászat – egész egyszerűen lehetetlen), de az kevéssé hihető, hogy ennek csupán szakmaitudásbeli okai lennének. Emiatt betöltetlen helyek vannak a s zékelyföldi kórházakban, hiszen az állást kiírják ugyan Bukarestben – és sok esetben el is nyeri valaki – , de a jogosult nem foglalja el a helyet, miközben a székelyföldi fiatal orvos állástalan, hiszen többszöri nekirugaszkodásra sem tudja Bukarestben let enni a vizsgát, és inkább kivándorol Magyarországra. A fiatal magyar szakemberek számára a szülőföldön kevés a lehetőség a tudományosszakmai előmenetelre is, az egyetemi állások számukra nem elérhetők, ezért óvatos statisztikai becslés szerint a végzősök harmada azonnal Magyarországra – vagy tovább – vándorol. Különben elmennek a román fiatal orvosok is, de mivel még tizenkilenc másik egyetemen is képeznek az egészségügy számára szakembereket, hiányuk nem annyira szembetűnő, mint a magyaroké. Itt tartunk 2 006ban, Románia uniós csatlakozásának küszöbén: a magyar diáknak két jeggyel jobban kell tudnia, hogy esélye legyen a továbbtanulásra. vissza A köztársasági elnök szerint a demokrácia hitelvesztése fenyeget Budapest , 2006. augusztus 2., szerda (MTI) - A köztársasági elnök szerint a demokrácia hitelvesztése fenyeget, ha polgárjogot nyer, hogy a jó cél bármilyen módszert szentesít, és például a választási ígéretek semmire nem köteleznek. Sólyom László ezt beiktatása eg yéves évfordulója alkalmából nyilatkozta a Figyelő című hetilapnak adott interjúban. A külügyminisztériumot bíráló elnöki szavakat nyilvánosan nem minősítené a tárca szóvivője. Az alapkérdés az, milyen eszközök engedhetők meg a politikai célok eléréséh ez - hangsúlyozta az államfő a csütörtökön megjelenő, az MTIhez előzetesen eljuttatott cikkben. Sólyom László szerint a tavaszi választási kampányban a négy évvel ezelőttihez képest nem uralkodott el az ellenfél emberi tisztességének megsértése, utóla g azonban úgy látja, egy tartalmi kérdésben mégis fel kellett volna lépnie. "Meg kellett volna ismételnem, amit újévi beszédemben mondtam: a felelős döntéshez információra van szükség; a kampánynak arról kell szólnia, hogy a pártok milyen módon akarnak úrrá lenni a gazdasági nehézségeken, mi fog történni a választások után" - jelentette ki a köztársasági elnök. Úgy vélte, az is veszélyes, ha az azonnali változtatás szükségességére hivatkozva a jogalkotásban a hagyományos szakmai és demokratikus egye ztetések háttérbe szorulnak, illetve a szakszerű államigazgatás túlzottan átpolitizálódik. Az államfő a kormány intézkedési csomagjával kapcsolatban azt mondta, a vonatkozó törvények aláírása előtt nemcsak alkotmányossági vizsgálatot végzett, hanem táj ékozódott közgazdászoktól a döntési alternatívák kockázatairól. Kiemelte: konzultált Járai Zsigmonddal, Surányi Györggyel, Békesi Lászlóval, Bokros Lajossal, Csaba Lászlóval, óriásvállalatok és bankok vezetőivel is. "Ha kétségtelen alkotmányossági kifo gásom lett volna, akkor kértem volna az alkotmánybírósági kontrollt" - jegyezte meg. Hozzátette: az állami pénzügyek és a nagy elosztórendszerek megváltoztatásának sürgős szükségességét mindig is hangoztatta. Sólyom László lényegesnek nevezte, hogy - ahogy döntése indoklásában is írta - a csomag a változásoknak csak egy, önmagában elégtelen lépése.
