Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-31
15 A szlovák kormány alelnöke Dušan Čaplovič úgy véli, itt az ideje, hogy a szlovák és a magyar parlament elfogadjon egy közös nyilatkozatot a közös múltról és kapcsolatokról, írja mai számában a SME szlovákiai napilap. Čaplovič a közös nyilatkozattól azt várja, hogy könnyebb lesz elfogadni a múltat, és hogy javuljanak a szlovákmagyar kapcsolatok, hasonlóan, ahogy régebben a Franciaországgal és Németországgal közösen elfogadott nyilatkoztok esetében vagy Csehország és Németország között. „Úgy gondolom, megérett az idő arra, hogy a szlovákiai politikusok, a magyar nemzetiségűekkel együt t és a magyar politikusok a magyar politikában a parlamenten keresztül elfogadjanak egy magyarszlovák történelmikulturálispolitikai kiegyezést,“ mondta rövid prágai látogatása során az alelnök. Szerinte jelenleg kitűnő az időzítés, bár a kapcsolatok fes zültek, de nemcsak el kell kezdeni egy dialógust, hanem neki kell kezdeni a tetteknek is, véli Čaplovič. Az alelnök elmondása szerint az első lépést már megtette, ugyanis augusztus 20a alkalmából magyar nyelvű üdvözlő levelet küldött a pozsonyi magyar nag ykövetnek, amelyben kérte, hogy ő is támogassa a kölcsönös dialógus megkezdését. A levélre nagyon jó reakciók voltak, állítja Čaplovič. A miniszterelnökhelyettes szerint a szlovákmagyar bilaterális kapcsolatokban felelősek büntetőjogi túlzások kivitelező in kívül a politikusok is hibásak, mint Ján Slota és Duray Miklós, akik kijelentéseikkel támogatják az összeférhetetlenséget. „El kell, hogy mondjam, hogy a diplomácia nyelvében engem, mint a kisebbségekért és emberi jogokért felelős kormány alelnök nagyon érzékenyen érint a téma, hiszen két szónokra is reagálnom kell: a kormánykoalícióban Slota úrra, az ellenzékből pedig Duray úrra. Ezek azok a dolgok, amelyeket ki kell rekeszteni és azt mondani: drága uraim, már megközelítőleg egy hónapja felkértem őket, hogy ne kommentálják a kölcsönös kapcsolatokat, mert a történelmet nem ismerve és sok dolgot nem ismerve kommentálják azokat és ezért aztán az emberek között felesleges viszályt szítanak”, mondta a TASR szlovák hírügynökségnek. Szlovákia déli részén azonba n az alelnök szerint a szlovákmagyar családokban semmilyen feszültség sincs. Dušan Čaplovič ennek ellenére az év elején meglátogat egy pár szlovák és magyar általános és középiskolát, hogy felhívja a fiatalok figyelmét, ne támogassák a szélsőséges kezdemé nyezéseket. vissza Kirohanások Magyar Nemzet 2006. augusztus 31. 0:03 Szerző: Szentesi Zöldi László A mostani magyar – szlovák politikai civakodásban talán az a legfeltűnőbb, hogy a hazai sajtó váratlanul „felfedezte” Szlo vákiát. Baloldali publicisták, újságírók ébredtek rá arra, hogy hazánk északi szomszédságában hatszázezer magyart fenyeget a pozsonyi katasztrófakoalíció: a sovinisztákból, posztkommunistákból, különféle gyanús elemekből verbuválódott új kormány. Nagy kár persze, hogy ugyanezen közvéleményformálók mélyen hallgattak egy csendes decemberi napon, amikor arról kellett dönteni, hogy elfogadjuke magyarnak határon túli honfitársainkat. Sajnálatos továbbá, hogy a hirtelen megvilágosodottak Szlovákiaellenes válo gatott szidalmai sem színvonalukban, sem mondanivalójukban nem haladják meg a határ túloldalán élő nacionalisták kirohanásait. Hirtelen, minden előzmény nélkül Ján Slota lett a magyar sajtó fekete báránya, a tájékozódni vágyó emberek joggal gondolhatják, h ogy minden földi rosszért a zsolnai politikus a felelős. Pedig a felvidéki magyarság hányattatásai nem ma kezdődtek, és túlzás volna azt állítani, hogy a magyar – szlovák viszony közelmúltja felhőtlen. Nem feledkezhetünk el arról, hogy a két országban annak idején sokan vitatták az alapszerződés körülményeit, hogy Vladimír Meciar háromszor alakított kormányt, s hogy a magyargyűlölet legprimitívebb megnyilvánulásai, a fizikai atrocitások sem ma kezdődtek. Az a legfájóbb az egészben, hogy KeletKözépEurópában talán a szlovákok állnak a legközelebb hozzánk, magyarokhoz. Egy államban éltünk ezer esztendőn keresztül, mindkét nemzet életében a római katolikus és a protestáns egyházak formáltak történelmet, szlovákiai magyarok és magyarországi szlovákok mutatják az egymás mellett élés beszédes példáit, hasonló az intézményrendszerünk, a világfelfogásunk, a jövőképünk. És mégis, valahogyan elbeszélünk egymás mellett. Nem utolsósorban a régi vágású, proletár internacionalizmusban edződött politikusok rontják el mindaz t, ami pedig normális körülmények között békésen megfér egymás szomszédságában. Kétségtelen, hogy az új szlovák kormány háttere és összetétele már önmagában is felér egy vaskos fenyegetéssel. A probléma csak az, hogy a Gyurcsánykormánynak sem politikai t ekintélye, sem erkölcsi alapja nem elegendő
